A csütörtökön kezdődő konferencia célja, hogy méltó emléket állítsanak Márai Sándornak és beszéljenek azokról az értékekről, amelyek soha nem vesznek el - emelte ki a szervezők nevében az MTI-nek Czetter Ibolya főiskolai tanár.

A konferencián több generáció képviselteti magát; meghívták a Márai-életmű jeles képviselőit és fiatal kutatókat is. Neves irodalomtörténészek, egyetemi tanárok és meghívott külföldi vendégek tartanak előadásokat.

Czetter Ibolya felidézte, hogy az első Márai-konferenciát Lőrinczy Huba kezdeményezésére 2000-ben rendezték meg Szombathelyen.

A szimpóziumon az irodalomtudomány színe-java, nyelvészek, társadalomtudósok, művészettörténészek vettek részt. Lőrinczy Huba legfőbb szándéka az volt, hogy képet alkosson a társadalom a "frissen" felfedezett Márairól, de azt is demonstrálni szerette volna, hogy vidéken is létezik színvonalas kutatás - mutatott rá.

A főiskolai tanár szerint főként társadalomtörténeti okokra vezethető vissza, hogy Márai meg tudta őrizni "népszerűségét". A mai, értékrendjében megrendült világban, ahol nem nagyon lehet sem ideológiai, sem vallási támasztékokat találni, az emberek fogékonyak mindazokra az értékekre, amelyek Márai számára meghatározóak voltak: a rend, a tisztesség, a tartás, a műveltség olyan kulcskifejezések, amelyek a mai kor embere számára is tartást, stabilitást adnak.

Márai Sándor életútja emigráns léte miatt is speciális helyet foglal el az irodalomtörténetben. Rengeteg időt töltött külföldön, ennek ellenére 70-80 éven át szilárdan megőrizte magyarságát és azokat az értékeket, amelyekben hitt - emelte ki Czetter Ibolya.