art&design
2010. 10. 09.
Megnyílt Reigl Judit életmű-kiállítása a Nantes-i Szépművészeti Múzeumban
Az egyik legmagasabban értékelt kortárs magyar festőművész, a Párizs közeli Marcoussis-ban élő Reigl Judit műveiből pénteken nyílt életmű-kiállítás Franciaország egyik legjelentősebb vidéki kiállítóhelyén, a Nantes-i Képzőművészeti Múzeumban.
A Loire menti városban látható kiállítás a 87 éves művész munkásságának elmúlt hat évtizedét öleli fel alig három héttel a debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központban (Modem) véget ért retrospektív tárlat után.
A festészet folyamata 1950 óta alcímet viselő, mintegy kilencven művet felvonultató nagyszabású válogatás egy jelentős része a franciaországi közgyűjteményekben (a párizsi Pompidou Központ, Lyon, Grenoble, Strasbourg, Vitry-sur-Seine) fellelhető Reigl-darabokat is bemutatja, amelyek nem voltak Debrecenben láthatók. Újdonság, az is, hogy egy külön teremben megtekinthetők a művész saját tulajdonában lévő rajzai - hangsúlyozta az MTI-nek Blandine Chavanne múzeumigazgató, a kiállítás kurátora. Külön kiemelte a budapesti Kálmán Makláry Fine Arts és a New York-i Janos Gat Gallery segítségét a magyarországi, illetve az amerikai tulajdonban lévő képek bemutatásában.
Az 1923-ban Kapuváron született, s a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett Reigl Judit 1950-ben telepedett le Franciaországban. A szürrealizmus nagymestere, André Breton figyelt fel először tehetségére, akinek segítségével rendezhette meg első párizsi kiállítását 1954-ben. Az ott bemutatott alkotásokkal kezdődik Nantes-ban az időrendben szerveződő kiállítás, köztük az életmű egyik legértékesebb darabjával, a 140 millió forintos biztosítási értékű, 1952-ben készült Hasonlíthatatlan gyönyörrel.
A művész hamar szakított a szürrealizmussal, de a stílus egyik legfontosabb vívmányát, az automatikus írást fejlesztette tovább: munkái a psziché és a fizikum összecsapásának leképezései. A konvencionális festészetet elhagyva új eszközökkel, például egy hajlított fémdarabbal kezdett dolgozni. Az ötvenes évek közepétől készülő sorozataiban az úgynevezett gesztusokon alapuló festészetet valósította meg, amelynek lényege, hogy nincs előre tervezett mozdulat, a kivitelezés gyors, az alkotó nem tudatos állapotban dolgozik. Reigl Judit a saját testét kezdte eszközként használni: gyakorlatilag rádobta a festéket a vászonra.
Az alkotás közben "totális koncentráció kell, amit nem lehet gondolkodásnak nevezni, ez annál több. Az eszközt, a szerszámot kell megtalálni, aztán már minden megy automatikusan" - hangsúlyozta az MTI-nek Reigl.
Állandóan megújuló pályájának későbbi korszakaiban a művész visszatért a figuralitáshoz, de soha többé nem csatlakozott egyetlen művészi csoporthoz sem, s a hatvanas évek közepére az európai absztrakt expresszionista festészet fontos képviselője lett. Elmondása szerint az absztrakt és a figuratív művei között mindig a legtermészetesebben történt az átmenet, a korszakai között nincsen igazi váltás: a lényeg mindig ugyanaz maradt, s a figuratív képein sem konkrét, arccal rendelkező egyént ábrázol.
Reigl Judit az MTI-nek elmondta: 87 évesen is aktív, de a művészi munkához teljes nyugalomra van szüksége. Az utóbbi három hónapban az egymást követő kiállítások miatt viszont egyáltalán nincs ideje alkotni. Legközelebb novemberben, New Yorkban nyílik tárlata rajzaiból.
Reigl Judit festményeinek értéke az elmúlt években sokszorosára (átlagosan 40-85 millió forintra) nőtt, miután egy-egy darabja a világ legjelentősebb kortárs közgyűjteményeiben kapott helyet: a párizsi Pompidou Központ mellett - ahol közel negyven festménye szerepel - a New York-i Museum of Modern Artban (MoMA) és a Metropolitan Múzeumban, valamint a londoni Tate Modern-ben.
Az életmű-kiállítás 2011. január 2-ig tekinthető meg Nantes-ban.
A festészet folyamata 1950 óta alcímet viselő, mintegy kilencven művet felvonultató nagyszabású válogatás egy jelentős része a franciaországi közgyűjteményekben (a párizsi Pompidou Központ, Lyon, Grenoble, Strasbourg, Vitry-sur-Seine) fellelhető Reigl-darabokat is bemutatja, amelyek nem voltak Debrecenben láthatók. Újdonság, az is, hogy egy külön teremben megtekinthetők a művész saját tulajdonában lévő rajzai - hangsúlyozta az MTI-nek Blandine Chavanne múzeumigazgató, a kiállítás kurátora. Külön kiemelte a budapesti Kálmán Makláry Fine Arts és a New York-i Janos Gat Gallery segítségét a magyarországi, illetve az amerikai tulajdonban lévő képek bemutatásában.
Az 1923-ban Kapuváron született, s a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett Reigl Judit 1950-ben telepedett le Franciaországban. A szürrealizmus nagymestere, André Breton figyelt fel először tehetségére, akinek segítségével rendezhette meg első párizsi kiállítását 1954-ben. Az ott bemutatott alkotásokkal kezdődik Nantes-ban az időrendben szerveződő kiállítás, köztük az életmű egyik legértékesebb darabjával, a 140 millió forintos biztosítási értékű, 1952-ben készült Hasonlíthatatlan gyönyörrel.
A művész hamar szakított a szürrealizmussal, de a stílus egyik legfontosabb vívmányát, az automatikus írást fejlesztette tovább: munkái a psziché és a fizikum összecsapásának leképezései. A konvencionális festészetet elhagyva új eszközökkel, például egy hajlított fémdarabbal kezdett dolgozni. Az ötvenes évek közepétől készülő sorozataiban az úgynevezett gesztusokon alapuló festészetet valósította meg, amelynek lényege, hogy nincs előre tervezett mozdulat, a kivitelezés gyors, az alkotó nem tudatos állapotban dolgozik. Reigl Judit a saját testét kezdte eszközként használni: gyakorlatilag rádobta a festéket a vászonra.
Az alkotás közben "totális koncentráció kell, amit nem lehet gondolkodásnak nevezni, ez annál több. Az eszközt, a szerszámot kell megtalálni, aztán már minden megy automatikusan" - hangsúlyozta az MTI-nek Reigl.
Állandóan megújuló pályájának későbbi korszakaiban a művész visszatért a figuralitáshoz, de soha többé nem csatlakozott egyetlen művészi csoporthoz sem, s a hatvanas évek közepére az európai absztrakt expresszionista festészet fontos képviselője lett. Elmondása szerint az absztrakt és a figuratív művei között mindig a legtermészetesebben történt az átmenet, a korszakai között nincsen igazi váltás: a lényeg mindig ugyanaz maradt, s a figuratív képein sem konkrét, arccal rendelkező egyént ábrázol.
Reigl Judit az MTI-nek elmondta: 87 évesen is aktív, de a művészi munkához teljes nyugalomra van szüksége. Az utóbbi három hónapban az egymást követő kiállítások miatt viszont egyáltalán nincs ideje alkotni. Legközelebb novemberben, New Yorkban nyílik tárlata rajzaiból.
Reigl Judit festményeinek értéke az elmúlt években sokszorosára (átlagosan 40-85 millió forintra) nőtt, miután egy-egy darabja a világ legjelentősebb kortárs közgyűjteményeiben kapott helyet: a párizsi Pompidou Központ mellett - ahol közel negyven festménye szerepel - a New York-i Museum of Modern Artban (MoMA) és a Metropolitan Múzeumban, valamint a londoni Tate Modern-ben.
Az életmű-kiállítás 2011. január 2-ig tekinthető meg Nantes-ban.
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
Kupihár Rebeka A heterók istenéhez kötetbemutatójáról