Mint M. Nagy Miklós, az Európa Kiadó sorozatszerkesztője hangsúlyozta, számított rá, hogy az elmúlt évek meglepetései után végre egy igazán híres író kaphatja az elismerést, amelyet Vargas Llosa "abszolút megérdemelt".

A Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron tartózkodó szerkesztő a döntés frankfurti visszhangjáról elmondta, a közzététel időpontjában éppen Vargas Llosa spanyol kiadója, az Alfaguara standjánál tartózkodott: "a kiadónál óriási örömöt váltott ki a hír, bár egy spanyol író barátom hozzátette, hogy honfitársainak most tíz évig nem lesz esélyük a Nobel-díjra".

Az Európa Kiadó 1967 óta eddig húsz kötetet jelentetett meg a dél-amerikai írótól, akinek így néhány esszékötet kivételével minden jelentős műve olvasható magyarul - közölte M. Nagy Miklós. Mint elárulta, a hazai könyves cég már megkezdte a tárgyalásokat Vargas Llosa legújabb műve, a spanyolul november 3-án megjelenő El sueno del celta (A kelta álma) című regény kiadásáról.

A Svéd Akadémia indoklása szerint a 74 éves író a "hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért" kapta meg a Nobel-díjat.

M. Nagy Miklós szerint a magyar olvasók számára is ismert lehet Vargas Llosa politikai szerepvállalása és társadalmi érzékenysége: 1990-ben az elnökválasztáson is indult hazájában, és csak kevéssel maradt alul Alberto Fujimorival szemben. Az író azóta nem vesz részt közvetlenül a nagypolitikában, de gyakran nyilvánít véleményt aktuális kérdésekben, például az iraki háborúval vagy Hugo Chávez venezuelai elnök hatalomgyakorlási módszereivel kapcsolatban.

Regényeit olvasva nyilvánvaló, hogy témáiban és stílusában is nagyon sokoldalú íróról van szó, aki mindig másfajta regényt ír - szólt Vargas Llosa irodalmi munkásságáról az Európa Kiadó munkatársa.

Mint megjegyezte, a Nobel-díjas alkotó a hatvanas években olyan kísérleti regényekkel jelentkezett, amelyekben szélsőséges narrációs módszerekkel próbálkozott, ez azonban mégis igen olvasmányos műveket eredményezett, mint például a Négy óra a Catedralban című regényt.

M. Nagy Miklós hangsúlyozta, Vargas Llosa már korai köteteiben is fontos gondolatokat fogalmazott meg a latin-amerikai társadalom fejlődéséről, majd A Kecske ünnepe című regényével "az utóbbi évtizedekben született legnagyobb hatású és legjobb diktatúraábrázolást" alkotta meg: a magyarul 2000-ben megjelent munka a dominikai diktátorról, Trujillóról szól, de egyben általános érvényű történet.

"A szerző sokoldalúságát bizonyítja, hogy az egyik legjobb erotikus regényt is ő írta: a Szeretem a mostohámat után a Don Rigoberto feljegyzéseit" - tért ki az életmű egy újabb fejezetére a szerkesztő. A "fantasztikus, finoman erotikus novellákban" azonban felfedezhető némi társadalmi szerepvállalás is: Vargas Llosa a modern társadalmakban eluralkodó pornográfia-kultusszal szemben próbált fellépni a művészet eszközeivel, visszahelyezni az erotika ábrázolását a művészet csúcsára - hívta fel a figyelmet M. Nagy Miklós.