art&design
2010. 10. 02.
A giccs helyett az egykori mindennapokat mutatják be a németországi NDK-múzeumok
Húsz éves a német egység - és ez alatt az idő alatt mit sem csökkent az emberek érdeklődése az NDK-beli mindennapok iránt: az egész országból és külföldről is rengeteg látogató érkezik a kelet-németországi múzeumokba, hogy visszaröpítsék őket az időben.
A kelet-németeknek a berlini fal leomlása előtti mindennapjaiba, sőt a még korábbi időkbe, az 1920-as évekbe is bepillantást enged a Wittenbergben lévő Haus der Geschichte (A történelem háza) elnevezésű múzeum, ahova évente húszezren látogatnak el nyugatról és keletről, belföldről és külföldről - az Egyesült Államokból és Japánból - is.
Az intézményben három emeleten összesen 18 teremben állítják ki a több ezer eredeti darabból álló gyűjteményt. Egyes termekben komplett lakásokat és az egykori háborús menekültek szállásait is berendezték. A látogatók megismerhetik vagy újra felfedezhetik a korabeli műanyag játékokat, a horgolt bevásárlószatyrokat és a már-már kultikusnak számító műanyag, csirkealakú tojástartókat.
A wittenbergi múzeum "kincseskamráját" egy életrajzi archívum jelenti, amely különböző származású és hátterű emberekről készített, tudományos kritériumok alapján felvett és rendszerezett számtalan hangfelvételt és jegyzőkönyvet tartalmaz. Az 1920-as évek szolgálólányától a vegyipari szakmunkáson át az NDK-beli teológusig a társadalom minden rétege képviselteti magát a bemutatott dokumentumokban, amelyeket ráadásul ötvenezer digitalizált fotó is kiegészít.
"Gyűjteni, megőrizni, kiállítani, archiválni, mindezt a kezdetektől tudományos oldalról megközelítve - ez volt a feladatunk" - meséli Christel Panzig, a ház vezetője. Panzig kifejtette: "Differenciált képet szerettünk volna adni, amely politikai tényezőkkel kiegészítve úgy mutatja meg a hétköznapokat, amilyenek azok voltak. Nem csupán egy NDK-múzeumot akartunk kialakítani, hanem megmutatni, hogyan élt a XX. század embere".
Hasonló igényt próbálnak kielégíteni egyéb német múzeumok is. A mecklenburg-elő-pomerániai Malchow város egykori mozijába 1999 óta több mint 230 ezren látogattak el, hogy megértsék a keletnémetek 1989 előtti mindennapjait.
A thüringiai Apoldában az Olle DDR (Jó öreg NDK) elnevezésű kiállításon 16 terem repíti vissza a látogatókat a történelemben: korabeli fogorvosi rendelő, osztályterem és egy párttitkári iroda is látható itt.
A szászországi Torgauban a 65 éves Manfred Gotthardt saját házának kétszáz négyzetméterén mutatja be az NDK-ból összegyűjtött tárgyait. Nosztalgiáról azonban szó sincs: "Csak a történtek kiállításáról van szó - ítélkeznie mindenkinek magának kell" - jegyezte meg Gotthardt.
A turisták között legnépszerűbb NDK-múzeum Berlinben található: ezt 2009-ben csaknem négyszázezren keresték fel. Az intézmény tervei szerint a jövőben a kiállítási területet ezer négyzetméterre fogják bővíteni. A látogatók pedig korhű kisautóval, Trabanttal tehetnek majd virtuális körsétát a múzeumban.
Az intézményben három emeleten összesen 18 teremben állítják ki a több ezer eredeti darabból álló gyűjteményt. Egyes termekben komplett lakásokat és az egykori háborús menekültek szállásait is berendezték. A látogatók megismerhetik vagy újra felfedezhetik a korabeli műanyag játékokat, a horgolt bevásárlószatyrokat és a már-már kultikusnak számító műanyag, csirkealakú tojástartókat.
A wittenbergi múzeum "kincseskamráját" egy életrajzi archívum jelenti, amely különböző származású és hátterű emberekről készített, tudományos kritériumok alapján felvett és rendszerezett számtalan hangfelvételt és jegyzőkönyvet tartalmaz. Az 1920-as évek szolgálólányától a vegyipari szakmunkáson át az NDK-beli teológusig a társadalom minden rétege képviselteti magát a bemutatott dokumentumokban, amelyeket ráadásul ötvenezer digitalizált fotó is kiegészít.
"Gyűjteni, megőrizni, kiállítani, archiválni, mindezt a kezdetektől tudományos oldalról megközelítve - ez volt a feladatunk" - meséli Christel Panzig, a ház vezetője. Panzig kifejtette: "Differenciált képet szerettünk volna adni, amely politikai tényezőkkel kiegészítve úgy mutatja meg a hétköznapokat, amilyenek azok voltak. Nem csupán egy NDK-múzeumot akartunk kialakítani, hanem megmutatni, hogyan élt a XX. század embere".
Hasonló igényt próbálnak kielégíteni egyéb német múzeumok is. A mecklenburg-elő-pomerániai Malchow város egykori mozijába 1999 óta több mint 230 ezren látogattak el, hogy megértsék a keletnémetek 1989 előtti mindennapjait.
A thüringiai Apoldában az Olle DDR (Jó öreg NDK) elnevezésű kiállításon 16 terem repíti vissza a látogatókat a történelemben: korabeli fogorvosi rendelő, osztályterem és egy párttitkári iroda is látható itt.
A szászországi Torgauban a 65 éves Manfred Gotthardt saját házának kétszáz négyzetméterén mutatja be az NDK-ból összegyűjtött tárgyait. Nosztalgiáról azonban szó sincs: "Csak a történtek kiállításáról van szó - ítélkeznie mindenkinek magának kell" - jegyezte meg Gotthardt.
A turisták között legnépszerűbb NDK-múzeum Berlinben található: ezt 2009-ben csaknem négyszázezren keresték fel. Az intézmény tervei szerint a jövőben a kiállítási területet ezer négyzetméterre fogják bővíteni. A látogatók pedig korhű kisautóval, Trabanttal tehetnek majd virtuális körsétát a múzeumban.
További írások a rovatból
Hajdu Levente megnyitószövege a Kaján szisztémák című kiállításhoz
Az anyag mélyén című csoportos kiállításról
A tizenkettedik European Remembrance Symposiumról
Más művészeti ágakról
Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat
Interjú Beck Tamással, a 33. Salvatore Quasimodo Költőverseny fődíjasával