A rock örökösen megújulni kész művészegyénisége kirobbanó formában indította el új lemezének turnéját: zenekarának egyik részével együtt nemrégiben a garázsrock ellenállhatatlan erejű lendületét idézte meg a Grinderman elnevezésű formáció életre hívásával, s most ugyanezt a lendületet mentette át most a Dig!!! Lazarus, Dig!!! című Bad Seeds-albumba is, hogy a Nick Cave and the Bad Seeds újra olyan költői, de mégis nyersen lüktető rockzenével álljon elő, mint amilyennel még a fiatal Cave hívta fel magára a figyelmet. 

Figyelemben egyébiránt napjaink Cave-je sem szenved hiányt: amíg a rockzenei szaksajtó az új lemez hangütését elemezte, addig az utóbbi hetekben a mainstream médiának is bőven lehetősége nyílt foglalkozni vele. Áprilisban ugyanis szinte mindenütt hírül adták, hogy a zenész-énekest díszdoktori címmel tüntette ki az ausztrál Monash University, ahol 1977-ben és 1978-ban - a Caulfield Institute Of Technology Art and Design szakjának hallgatójaként - Cave festészetet tanult.

A hétfői koncert többé-kevésbé otthonos körülmények között szerveződik Magyarországon, ahol a Cave életműve - és annak folyamatos megújulása - szakadatlanul jelen van. A sztár először 1994-ben járt Magyarországon, s már akkor is a Petőfi Csarnokban tette tiszteletét, aztán 1997-ben az Erkel Színházban, 2001-ben az Olimpiai Csarnokban, 2005-ben pedig a Sziget fesztiválon fogadhatta a magyar közönség tapsát.

A művész időközben nemcsak lemezeivel és koncertjeivel, hanem a regényírói és dalszövegírói munkásságával is feltűnt Magyarországon: És meglátá a szamár az Úrnak angyalát (And the Ass Saw the Angel) című regénye több kiadásban napvilágot látott nálunk, 1984 és 2004 között született dalszövegei pár éve pedig rangos költők (mint például Parti Nagy Lajos, Eörsi István, Nádasdy Ádám, Tóth Krisztina és Varró Dániel) fordításában jelenhettek meg egy kötetben.

Az ausztrál művész, aki már betöltötte az ötvenedik életévét, nemcsak énekel, hanem zenekaraiban billentyűs hangszereken és gitáron is játszik. Első zenekarát 1973-ban alapította Mick Harvey gitárossal, Tracey Pew basszusgitárossal és Phil Calvert dobossal. Később felvették a Boys Next Door nevet, és Nick saját szerzeményeit is műsorra tűzték. Csapata kis idő múlva a Birthday Party névre váltott és Londonba, majd Nyugat-Berlinbe tette át székhelyét, azután 1984-ben szétesett. Cave és Harvey együtt maradt és megalapította a Nick Cave and the Bad Seedst.

Debütáló albumuk 1984-ben jelent meg From Her to Eternity címmel. Berlinben  négy további albumot adott ki a banda, majd Nick átköltözött Brazíliába, hogy aztán 1993-ban Londonban tűnjön fel. 1996-ban adta ki a Murder Ballads című albumot, amely gyilkosságokról szóló dalok gyűjteménye. Legismertebb "gyilkos" balladái a Henry Lee, ami PJ Harveyval, és a Where The Wild Roses Grow, ami Kylie Minogue-gal készült.

Mick Harvey mellett Cave legjelentősebb alkotótársa az a Blixa Bargeld, aki 1983-ban a német Einstürzende Neubauten tagjaként talál rá Cave-re, s aki zenekarával nemrégiben csakúgy Budapesten járt, mint a Where The Wild Roses Grow duettjében Cave-vel együtt fellépő, s a dal világszerte ismert klipjében annak idejében egy tó vízében halálra váltan ringatózó Kylie Minogue.

Cave az utóbbi évtizedben felváltva mutatta meg magában az enerváltan befelé forduló rockköltőt és a tombolóan kitárulékozó színpadi frontembert, s már azt a formai játékot is megengedhette magának, hogy legutóbbi dupla albumában nyilvánvalóvá is tegye alkotói személyiségének ezt a kettősségét: az Abattoir Blues dalaiban a nyersen erőszakos rockban oldódva fel, a Lyre of Orpheus dalaiban pedig a gospelek és a sanzonos világába feledkezve. 

A koncertlátogatók joggal remélhetik hát, hogy jövő hétfőn a Petőfi Csarnokban minden adva lesz ahhoz, hogy minden lágyság és minden vadság adva legyen abból, ami eddig már egymásra talált Nick Cave művészetében.