"A tizenhat ország, illetve kiadó közé azok kerülhettek, amelyek vállalták, hogy a kitűzött világmegjelenésre, szeptember 28-ra képesek elkészíteni a mű helyi kiadását. A kötet csaknem ezer oldalas, a fordításra, illetve a nyomdai előkészítő munkálatokra mintegy fél év állt rendelkezésre" - mondta Rózsa Judit, a kötet szerkesztője, a Ken Follett-művek magyarországi kiadója, a Gabo munkatársa szerdán az MTI-nek.

Mint megjegyezte, a végzettségét tekintve történész Follett új regényével - amely az Évszázad-trilógia első kötete - érezhetően valami újra akar vállalkozni: a XX. század történetét megírni. A titánok bukása az 1900-as évek elejétől az I. világháborút lezáró békéig, az 1920-as évek elejéig meséli el öt család, egy amerikai, egy orosz, egy német, egy angol és egy walesi família történetét. A második kötet (megjelenésének tervezett dátuma 2012) a második világháború háború végéig, a harmadik pedig, amely 2014-re várható, a hidegháború végéig folytatja a sztorit.

"Follett a trilógiával alapvetően az európai kultúráról akar írni úgy, hogy egy egész évszázadot mesél el" - tette hozzá a szerkesztő.

Rózsa Judit kitért arra, hogy Follett eddigi munkái két kategóriába sorolhatók. Az egyikbe a krimiszerű, különböző földrajzi helyeken játszódó izgalmas regények tartoznak, amelyek valós történeti alappal rendelkeznek; ilyen például a Teherán (korábbi magyar címe: Sasok szárnyán), amely azt meséli el, hogyan mentette ki amerikai cége alkalmazottjait az iráni forradalom kitörése után Teheránból Ross Perot üzletember, egykori elnökjelölt.

A másik tipikus Follett-regény az olyan nagy ívű történet, amilyen a középkorban játszódó A katedrális is volt.
Az Évszázad-trilógia további két kötetének tervezett megjelenése kapcsán a szerkesztő hangsúlyozta: nincs információjuk arról, hol tart az írásban a szerző, de az biztos, hogy a kiterjedt szakértői-munkatársi stábbal dolgozó Follett be szokta tartani a kitűzött határidőket.

A titánok bukását Bihari György és Sóvágó Katalin fordította. A házaspár hölgytagja ültette át magyarra Follett legutóbbi regényét, a magyarul 2008-ban megjelent Az idők végezetéig című művet is, amely az író legsikeresebb műve, A katedrális folytatása.

A titánok bukása a tizenhat országban (a magyaron kívül angol, bolgár, dán, francia, német, olasz, holland, norvég, lengyel, portugál, spanyol és svéd nyelven jelent most meg) tizenhatféle borítóval került a boltokba, a magyar verzió múlt század eleji hangulatát idéző fotómontázsát Szabó Vince készítette.

Rózsa Judit az MTI-nek elmondta, hogy ebben a tekintetben a Gabo Könyvkiadó teljesen szabad kezet kapott, "az eredeti kiadónak ritkán vannak ilyen vonatkozású kérései".

Ken Follett regényei 1974 óta világszerte eddig több mint 100 millió példányban keltek el. A magyarországi adatok nem nyilvánosak, de az biztos, hogy a walesi születésű író nálunk is a legnépszerűbb alkotók közé tartozik. Eddig 23 kötete jelent meg magyarul, köztük a Tű a szénakazalban, a Kaland Afganisztánban, A katedrális, az Alattunk az óceán, Az ígéret földje, a Zérókód és Az ördög műve. Több regényéből film is készült.

Rózsa Judit az MTI kérdésére elmondta: bár erről egyelőre nincs szó, nem kizárt, hogy Follett személyesen is népszerűsíteni fogja új regényét Magyarországon. (Eddig kétszer járt hazánkban: először 2002-ben Vadmacskák című kötete megjelenése kapcsán Budapesten, tavaly decemberben pedig A katedrálisból készült tévésorozat forgatásán Fóton.)

Az író új művének nemzetközi bemutatkozása az idei frankfurti nemzetközi könyvvásáron, október 6. és 10. között lesz.