építészet
2008. 05. 18.
Károly herceg ökofaluja
MTI
A brit trónörökös, Károly herceg köztudomásúlag megveti a modern építészetet és síkra száll a megújuló energiaforrások használatáért. Most ezt a két "szenvedélyét" egyesíti egy projektben: egy tizenkétezer lelkes öko-település létesítésén fáradozik, amely úgy fest majd, mintha már száz éve épült volna - adta hírül a Der Spiegel című német lap.
A Devon grófságban található Plymouth közelébe tervezett "Sherford" már megkapta az építési engedélyt.
A tervek szerint a tradicionális település energiaszükségletének felét megújuló forrásokból fogja fedezni - a tetőkön elhelyezett napelemekkel és a falu parkolójában álló, százhúsz méter magas szélerőművekkel (a herceg mindazonáltal a közelmúltban nem engedélyezte, hogy saját otthona, Balmoral mellett szélkerék létesüljön).
Az építőanyagokat 80 kilométeres körzetből kell beszerezni, tilos a műanyag ablakok használata, a házak pedig legfeljebb ötemeletesek lehetnek. A település nagy részén nem szabad majd autóval közlekedni, az összes vizet vissza fogják forgatni, a tetőket növényekkel ültetik be. A jókora falu elmaradhatatlan része lesz egy krikettpálya, csakúgy, mint a jellemzően brit stílusú dupla és négyes kémény a háztetőkön.
A tervek szerint a tradicionális település energiaszükségletének felét megújuló forrásokból fogja fedezni - a tetőkön elhelyezett napelemekkel és a falu parkolójában álló, százhúsz méter magas szélerőművekkel (a herceg mindazonáltal a közelmúltban nem engedélyezte, hogy saját otthona, Balmoral mellett szélkerék létesüljön).
Az építőanyagokat 80 kilométeres körzetből kell beszerezni, tilos a műanyag ablakok használata, a házak pedig legfeljebb ötemeletesek lehetnek. A település nagy részén nem szabad majd autóval közlekedni, az összes vizet vissza fogják forgatni, a tetőket növényekkel ültetik be. A jókora falu elmaradhatatlan része lesz egy krikettpálya, csakúgy, mint a jellemzően brit stílusú dupla és négyes kémény a háztetőkön.
További írások a rovatból
Az építészet mint idea és realitás a 80-as évek Magyarországán
Beszámoló a 18. Velencei Építészeti Biennáléról