építészet
2010. 09. 25.
Sztárépítészek munkái Salernóban
A nemzetközi kortárs építészet legnagyobb neveire, például Zaha Hadidra, David Chipperfieldre és Jean Nouvelre bízta újjászületését a dél-olasz Salerno városa. A modern épületekhez azonban a közvélemény és a szakma egy része inkább borzongással, mint lelkesedéssel viszonyul.
Három labdarúgópályányi területet foglal el huszonhétezer négyzetméterével a salernói öbölben félkör ívben épülő Crescent; a nevével is gyarapodásra utaló épületegyüttes közepén egy 33 méter magas toronyház emelkedik. Az urbanizáció helyett eddig inkább a telekspekulációt ismerő Salerno tengerpartját a katalán sztárépítész, a posztmodern mesterének tartott Ricardo Bofill készül újjávarázsolni. A Crescent komplexuma 2012-re fejeződik be és csak egyike lesz a várost építészetileg felvirágoztató létesítményeknek.
A harmadik mandátumát betöltő polgármester, Vincenzo De Luca évekkel ezelőtt elhatározta, hogy Salernót a Tirrén-tenger Barcelonájává teszi, ezért a legkreatívabb építészeket kérte fel arra, hogy a hátrányos helyzetű Dél-Itáliában dolgozzanak.
A spanyol Santiago Calatrava, aki Velencét is üveghíddal lepte meg, az ezer hajót befogadó képes turistakikötő megtervezését kapta feladatul. Az angol David Chipperfield a salernói bíróság épületét vállalta, a francia Jean Nouvel az egykori Amato tésztagyár épületét alakítja át irodaközponttá. Az iráni származású Zaha Hadid a római Maxxi után Salernóban a várost a tengerrel összekötő kikötőállomást valósítja meg. Nem hiányzik az olasz Massimiliano Fuksas sem, aki szintén elhagyott épületeket korszerűsít.
"A hőerőművet Frank O. Gehryre bíztam volna, a bilbaói Guggenheim Múzeum építészére, de sajnos túl sokat kért" - mondta a szavai szerint "permanens építészeti laboratóriumot" létrehozó polgármester.
Salerno újjászületése 220 millió euróba kerül, de nem mindenki osztja De Luca lelkesedését. Olasz sajtóbeszámolók szerint a Crescent építésével egyszerre nő a terveket szörnyekhez hasonlító Nocrescent mozgalom tagjainak száma. A városfejlesztés ellen tiltakozó salernóiak és szakmabeliek is elsősorban azt vetik a szerintük "ökoborzalom" szemére, hogy teljesen elzárja a történelmi városközpontot a tengertől.
A harmadik mandátumát betöltő polgármester, Vincenzo De Luca évekkel ezelőtt elhatározta, hogy Salernót a Tirrén-tenger Barcelonájává teszi, ezért a legkreatívabb építészeket kérte fel arra, hogy a hátrányos helyzetű Dél-Itáliában dolgozzanak.
A spanyol Santiago Calatrava, aki Velencét is üveghíddal lepte meg, az ezer hajót befogadó képes turistakikötő megtervezését kapta feladatul. Az angol David Chipperfield a salernói bíróság épületét vállalta, a francia Jean Nouvel az egykori Amato tésztagyár épületét alakítja át irodaközponttá. Az iráni származású Zaha Hadid a római Maxxi után Salernóban a várost a tengerrel összekötő kikötőállomást valósítja meg. Nem hiányzik az olasz Massimiliano Fuksas sem, aki szintén elhagyott épületeket korszerűsít.
"A hőerőművet Frank O. Gehryre bíztam volna, a bilbaói Guggenheim Múzeum építészére, de sajnos túl sokat kért" - mondta a szavai szerint "permanens építészeti laboratóriumot" létrehozó polgármester.
Salerno újjászületése 220 millió euróba kerül, de nem mindenki osztja De Luca lelkesedését. Olasz sajtóbeszámolók szerint a Crescent építésével egyszerre nő a terveket szörnyekhez hasonlító Nocrescent mozgalom tagjainak száma. A városfejlesztés ellen tiltakozó salernóiak és szakmabeliek is elsősorban azt vetik a szerintük "ökoborzalom" szemére, hogy teljesen elzárja a történelmi városközpontot a tengertől.
További írások a rovatból
A végeredmény nem feltétlenül építészeti, hanem társadalmi kérdés is
Más művészeti ágakról
Tudósítás a "Szaporodnak a jelek" című Esterházy-konferencia első napjáról