Kína korábban már többször kért kölcsön nemzeti szempontból fontos kulturális relikviákat Tajvantól, amely azonban mindig elutasította a kérést, mert attól tartott, hogy Kína esetleg elkobozza azokat. A Tajvani Nemzeti Múzeum most úgy döntött, hogy egy 17. századi portréval, illetve egyéb értékes műtárgyakkal is hozzájárul a közép-kínai Hupej (Hubei) Tartományi Múzeum, valamint egy Fucsien (Fujian) tartományban lévő másik intézmény jövő évi tárlataihoz. "Támogatjuk a kormány azon politikáját, hogy kulturális cserefolyamatokat tartsunk fenn Kínával" - mondta el Li Tzu-ning, a Tajvani Nemzeti Múzeum illetékese.

A kölcsönadandó portré a késői Ming-dinasztia (1368-1644) idején szolgáló Kohszinga (Koxinga) tábornokot ábrázolja. Cserébe a hupeji múzeum több mint száz darab kulturális emléktárgyat ad majd kölcsön a Tajpejben lévő Tajvani Nemzeti Múzeum novemberre tervezett kiállítására.

A szintén Tajpejben működő és Tajvan elsőszámú múzeumának tartott Nemzeti Palota Múzeum azonban nem szándékozik felajánlani műtárgyait, mivel semmilyen garancia nincs arra, hogy a darabok vissza is kerülnek az intézménybe. A múzeum egy több mint 655 ezer műtárgyból álló gyűjteménnyel büszkélkedhet, amely az újkőkortól (i. e. 10000-3000) a Kína utolsó feudális császári dinasztiájának számító, Csing-dinasztia végéig (1616-1911) tartó hétezer éves történelmet öleli fel. Az értékes relikviákat még az 1930-as években szállították el egy pekingi múzeumból, nehogy a japán megszállók kezébe kerüljenek. Az 1949-es kínai polgárháború befejeztével a vesztes Kuomintang vezetése a műtárgyakkal együtt Tajvan szigetére menekült.

"Mi nem aggódunk emiatt, a képek, amelyeket kölcsön akarunk adni, nem Kínából származnak" - mondta Li.

Peking továbbra is a saját területe részeként tekint Tajvanra. A 2008 óta hivatalban lévő Ma Jing-cseu (Ma Ying-jeou) tajvani elnök Kína-barát politikájának köszönhetőn jelentősen javult a két fél viszonya, amelyet a fellendülő kereskedelmi kapcsolatok és a Tajvanra érkező kínai turisták számának növekedése is jelez.