irodalom
2010. 09. 20.
Magyarul is megjelenik A kék gazdaság
Csütörtökön mutatják be Pécsen Günter Pauli A kék gazdaság (The Blue Economy) című könyvének magyar nyelvű kiadását, amely az új világgazdasági koncepció alapjait lefektető angol nyelvű kötet első fordítása.
"A könyv a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara gondozásában jelenik meg a kar fennállásának 40. évfordulójára. A témában tartott sajtótájékoztatón a szerző is részt vesz" - tájékoztatta a kar hétfőn az MTI-t.
A holland származású közgazdászprofesszor könyve a globális kihívásokra válaszokat kereső Római Klub 2009. évi jelentését is felhasználva a természetvezérelt gazdaságról szól.
Arról, hogy egy, az ökológiai rendszereken alapuló gazdaság megteremtése megoldás lehet a világszerte tapasztalható gazdasági és ökológiai válságra.
Günter Pauli olyan tudományos elképzeléseket mutat be, amelyeket a természet teremtményei, elvei inspiráltak.
Azzal érvel, hogy az ember legfontosabb alapszükséglete az ivóvíz, az élelem, a munka és a menedék, a gazdaság célja pedig, hogy ezt a természetben található eszközök, környezeti feltételek segítségével biztosítsa.
A könyv bemutatja és integrálja a gyakorlatban már létező módszereket, innovációkat a világgazdasággal, és közreadja azt is, hogyan lehet a közösségek számára fenntartható hasznot termelni.
Günter Pauli azt állítja: ha az általa bemutatott száz módszert alkalmaznák a különböző iparágakban, az alapvetően változtatná meg az általunk eddig ismert gazdaságot.
Véleménye szerint e módszerekkel tíz év alatt százmillió munkahelyet lehetne teremteni világszerte, a többszörös innovációk pedig többszörös készpénzforgalmat generálnának és az emberiség összes alapvető szükségletére megoldást jelentenének.
Kiss Tibor, a közgazdaságtudományi kar docense, a könyv magyar nyelvű változatának lektora korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Günter Pauli elképzelése a természeten alapuló technológiákat összegyűjtő Természeti Top 100 elnevezésű projektből nőtte ki magát.
Egy amerikai csoport mintegy 2200 technológiát vizsgált meg, és kiválogatta azokat, amelyek alkalmasnak tűntek a jelenlegi üzleti modellek alapvető megváltoztatására. Összesen 340 ökológiai szisztémán alapuló innovációt foglaltak rendszerbe, majd ezeket üzleti stratégákból, pénzügyi elemzőkből és döntéshozókból álló csoport is értékelte.
A docens szerint a fenntartható fejlődés koncepciója mára erőtlen lett, hitelessége a sok "elcsúszott" cselekedet miatt megkérdőjeleződött. A kék gazdaság jobb koncepció, mert alapját a természet, a fizikai törvények adják. Ezt felhasználva merült fel például a selyemmel helyettesíthető titán, a gombatermesztéshez használható kávézacc, a szélenergiából, emberi testből nyerhető elektromos energia ötlete, melyek némelyike már a gyakorlatban is működik, és alapja lehet az új gazdasági modellnek.
Kiss Tibor magyarázata szerint a mögöttes erők, a fizikából következő rendszerfeltételek figyelembe vételével működő Kék gazdaság fenntarthatóságot eredményez azzal, hogy csökkenti, vagy kiküszöböli az energiabefektetést, a hulladékot, a nem hatékony anyaghasználatot és ezek költségeit is.
A jubiláló pécsi közgazdaságtudományi kar kiemelt kutatási irányként kezeli A kék gazdaság koncepcióját, forradalmi elképzeléseinek gyakorlati megvalósítását.
A holland származású közgazdászprofesszor könyve a globális kihívásokra válaszokat kereső Római Klub 2009. évi jelentését is felhasználva a természetvezérelt gazdaságról szól.
Arról, hogy egy, az ökológiai rendszereken alapuló gazdaság megteremtése megoldás lehet a világszerte tapasztalható gazdasági és ökológiai válságra.
Günter Pauli olyan tudományos elképzeléseket mutat be, amelyeket a természet teremtményei, elvei inspiráltak.
Azzal érvel, hogy az ember legfontosabb alapszükséglete az ivóvíz, az élelem, a munka és a menedék, a gazdaság célja pedig, hogy ezt a természetben található eszközök, környezeti feltételek segítségével biztosítsa.
A könyv bemutatja és integrálja a gyakorlatban már létező módszereket, innovációkat a világgazdasággal, és közreadja azt is, hogyan lehet a közösségek számára fenntartható hasznot termelni.
Günter Pauli azt állítja: ha az általa bemutatott száz módszert alkalmaznák a különböző iparágakban, az alapvetően változtatná meg az általunk eddig ismert gazdaságot.
Véleménye szerint e módszerekkel tíz év alatt százmillió munkahelyet lehetne teremteni világszerte, a többszörös innovációk pedig többszörös készpénzforgalmat generálnának és az emberiség összes alapvető szükségletére megoldást jelentenének.
Kiss Tibor, a közgazdaságtudományi kar docense, a könyv magyar nyelvű változatának lektora korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Günter Pauli elképzelése a természeten alapuló technológiákat összegyűjtő Természeti Top 100 elnevezésű projektből nőtte ki magát.
Egy amerikai csoport mintegy 2200 technológiát vizsgált meg, és kiválogatta azokat, amelyek alkalmasnak tűntek a jelenlegi üzleti modellek alapvető megváltoztatására. Összesen 340 ökológiai szisztémán alapuló innovációt foglaltak rendszerbe, majd ezeket üzleti stratégákból, pénzügyi elemzőkből és döntéshozókból álló csoport is értékelte.
A docens szerint a fenntartható fejlődés koncepciója mára erőtlen lett, hitelessége a sok "elcsúszott" cselekedet miatt megkérdőjeleződött. A kék gazdaság jobb koncepció, mert alapját a természet, a fizikai törvények adják. Ezt felhasználva merült fel például a selyemmel helyettesíthető titán, a gombatermesztéshez használható kávézacc, a szélenergiából, emberi testből nyerhető elektromos energia ötlete, melyek némelyike már a gyakorlatban is működik, és alapja lehet az új gazdasági modellnek.
Kiss Tibor magyarázata szerint a mögöttes erők, a fizikából következő rendszerfeltételek figyelembe vételével működő Kék gazdaság fenntarthatóságot eredményez azzal, hogy csökkenti, vagy kiküszöböli az energiabefektetést, a hulladékot, a nem hatékony anyaghasználatot és ezek költségeit is.
A jubiláló pécsi közgazdaságtudományi kar kiemelt kutatási irányként kezeli A kék gazdaság koncepcióját, forradalmi elképzeléseinek gyakorlati megvalósítását.
További írások a rovatból
A Könyvfesztiválon Pierre Assouline-t kérdezték a Goncourt-díjról
Más művészeti ágakról
Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat