A seewieseni Max Planck Ornitológiai Intézet kutatói rigókat, vörösbegyeket, kék- és széncinegéket valamint erdei pintyeket figyeltek meg éjjel sötét területeken, valamint világos utcákon. Bart Kempenaers és csapata eredményeiket a Current Biology című folyóiratban tették közzé.

A jól megvilágított területek madarai korán keltek, és összességében életrevalóbbak voltak sötétben háló társaiknál. A tojók tavasszal korán rakták le tojásaikat, a hímek pedig akár másfél órával előbb rázendítettek énekükre, mint a vidékiek. Arról nem áll rendelkezésre adat, hogy korábban is tértek-e nyugovóra.

A kékcinegék esetében egy pikáns részlet is napvilágra került. A korai énekesek messze sikeresebbek voltak, ha félrelépés céljából kerestek hölgypartnert maguknak. Kérdések sora vár persze még megválaszolásra: például, hogy jó-e az állatoknak a fény, több utódot nemzenek-e a mesterséges fénynél élő kékcinegék, csökkennek vagy növekszenek-e az állományok - idézte a tanulmány készítőit a Die Welt című német lap internetes kiadása (www.welt.de).