art&design
2010. 09. 17.
Iskolahímzések a XIX. századból
Iskolás lányoknak a XIX. század közepétől az I. világháborúig készült tanuló kézimunkáiból Iskolahímzések címmel nyílik kamarakiállítás a Wladis Galériában szombaton a Falk Art Fórum keretében.
Péter Vladimir ötvösművész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanszékvezető tanára az MTI-nek elmondta, hogy a galéria 12. alkalmi tárlatán ezúttal olyan kézimunkákat láthat az érdeklődő, amelyek iskolákban, kislányok képzése keretében készültek.
Vannak az úgynevezett ABC-hímzések, amelyeken a teljes betűsor, a készítő leányka neve és az évszám mellett vagy alatt kis motívumok, állatkák, bokréták, az emlékkönyvek jellegzetes rajzolatai is föltűnnek.
A gyerekek minták alapján dolgoztak gyapjúra vagy pamutvászonra - jegyezte meg a művész.
A holmik között van két méter hosszú, horgolt-kötött keskeny csík is, amelyen 5-10 centiméterenként változik a minta.
A gyűjteményből egy ilyen csíkot dolgozott föl új műtárggyá Szilágyi Júlia Munkácsy-díjas textilművész. Zárt dobozban két henger van, s az egyikről a másikra lehet csévélni a csíktextilt egy külső kar segítségével. Ez a mű is látható a kamaratárlaton.
Péter Vladimir gyűjtőszenvedélye sokirányú, s azért kezdte összerakosgatni ezt a fajta textilt, mert erre senki nem fordított figyelmet, holott rendkívül gazdag anyagról van szó.
Ezek kis holmik, tanulómunkák, nincs igazán funkciójuk. Sok megmaradt belőlük, biztosan azért, mert a készítőik gyengéd érzelmekkel őrizgették ezeket a funkciójukat vesztett vagy minimális rendeltetésű - mint fésű vagy kefetartó - szentimentális tárgyakat - jegyezte meg.
A XIX. század második felében, de a XX. század elején is a lányok képzésének talán legfontosabb részét képezte a kézimunkázás különféle technikáinak - stoppolás, fodor, paszomány, pliszék, azsúrok, gombkötés, gomblyukazás - megtanítása.
Ez a válogatás - amely szeptember 25-ig látható - a múlt tárgyi világának, életmódjának, felfogásának izgalmas, gazdag dokumentuma - tette hozzá a művész.
Vannak az úgynevezett ABC-hímzések, amelyeken a teljes betűsor, a készítő leányka neve és az évszám mellett vagy alatt kis motívumok, állatkák, bokréták, az emlékkönyvek jellegzetes rajzolatai is föltűnnek.
A gyerekek minták alapján dolgoztak gyapjúra vagy pamutvászonra - jegyezte meg a művész.
A holmik között van két méter hosszú, horgolt-kötött keskeny csík is, amelyen 5-10 centiméterenként változik a minta.
A gyűjteményből egy ilyen csíkot dolgozott föl új műtárggyá Szilágyi Júlia Munkácsy-díjas textilművész. Zárt dobozban két henger van, s az egyikről a másikra lehet csévélni a csíktextilt egy külső kar segítségével. Ez a mű is látható a kamaratárlaton.
Péter Vladimir gyűjtőszenvedélye sokirányú, s azért kezdte összerakosgatni ezt a fajta textilt, mert erre senki nem fordított figyelmet, holott rendkívül gazdag anyagról van szó.
Ezek kis holmik, tanulómunkák, nincs igazán funkciójuk. Sok megmaradt belőlük, biztosan azért, mert a készítőik gyengéd érzelmekkel őrizgették ezeket a funkciójukat vesztett vagy minimális rendeltetésű - mint fésű vagy kefetartó - szentimentális tárgyakat - jegyezte meg.
A XIX. század második felében, de a XX. század elején is a lányok képzésének talán legfontosabb részét képezte a kézimunkázás különféle technikáinak - stoppolás, fodor, paszomány, pliszék, azsúrok, gombkötés, gomblyukazás - megtanítása.
Ez a válogatás - amely szeptember 25-ig látható - a múlt tárgyi világának, életmódjának, felfogásának izgalmas, gazdag dokumentuma - tette hozzá a művész.
További írások a rovatból
Az anyag mélyén című csoportos kiállításról
Az acb Galéria Redők című tárlatáról
Más művészeti ágakról
Katarina Stanković Neptun vihara és Ida Marie Gedbjerg Az elveszett Mozi könyv című alkotása a 21. Verzió Filmfesztiválon