Térdepelve imádkozó Hitlert ábrázolt az a több ezer plakát, amellyel Milánót akarta teleragasztani Cattalan az észak-olasz városban régóta tervezett, többször elhalasztott és most végre megnyíló kiállítása reklámozására.

"A művészi szabadság nem sértheti az emberek érzékenységét" - jelezte az önkormányzat városrendezésért felelős tanácsosa, Maurizio Cadeo. A kulturális bizottságot vezető Massimiliano Finazzer Flory azonban semmi rosszat nem látott a szerinte művészi plakátokban. "Az esztétikát nem szabad az etikával keverni" - hangoztatta Finazzer Flory. A végső szót a milánói zsidó közösség mondta ki, miután Cattelan kiállításának bevétele a város központi pályaudvarán épülő Shoah-emlékmúzeumot hivatott finanszírozni.

"A plakátok üzenete nem illik ehhez a célhoz" - fogalmazott a múzeum igazgatója, Roberto Jarach. Hitler tehát nem kerül Milánó falaira. Cattelan egyelőre nem kommentálta a döntést, talán azért sem, mivel eddig a kiállítással kapcsolatos összes kívánsága teljesült. A krisztusi feszület Inri feliratát viselő lótetemet ugyan nem állíthatta ki a milánói székesegyház közelében, kiállítását viszont az egykori királyi palota termei látják vendégül.

Nem cenzúrázták azt a hatalmas, középső ujját magasba tartó kéz-szobrot sem, melyet a kiállítással egy időben Cattelan a milánói tőzsde épülete elé helyez - egyértelmű üzenetként. Az ötvenéves, autodidakta Cattelan botrányos alkotásairól vált ismertté. A Padovában született, de New Yorkban élő művész 1990-ben hívta fel magára a figyelmet a Velencei Biennálén kiállított II. János Pál szobrával.

A mű életnagyságban ábrázolta az egyházfőt, amint éppen egy meteorit csapódik rá. A La Nona Ora (A kilencedik óra) című alkotást a Christie's aukciós ház 886 ezer dollárért árverezte el, ezzel az olasz kortárs művészek között Cattelan éri a legtöbbet.

"Egy művész vagy szabadon fejezheti ki magát, vagy menjen el hivatalnoknak. Ha Milánó nem akart botrányt, miért hívta meg Cattelant?" - kérdezte Vittorio Sgarbi művészettörténész. Az idei Velencei Biennále olasz pavilonjának gondozójaként Sgarbi arra szólította fel Cattelant, hagyja ott Milánót, és állítsa ki műveit a velencei szemlén.