építészet
2010. 09. 15.
Bauhaus-lakógyűlést szerveznek Pécsen
Lakógyűlést és városnéző sétát szervez a Goethe Intézet a pécsi Bauhaus épületek lakóinak és dolgozóinak a baranyai megyeszékhelyen csütörtökön és pénteken.
A lakógyűlésre csütörtökön este hat órától a Janus Pannonius Múzeum Káptalan utca 4. szám alatti épületének kertjében kerül sor, a séta iránt érdeklődőket másnap délután két órára, a Széchenyi téri Szent Bertalan harangtoronyhoz várják - áll a Goethe Intézetnek szerdán az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményében.
A két különleges esemény Hans Engels fotográfusnak a Janus Pannonius Múzeum kertjében látható, A Bauhaus nyomai Pécsett című szabadtéri kiállításához kötődik. A müncheni művész a Goethe Intézet megbízásából tizenhat pécsi épületet fényképezett le, melyek azzal keltették fel a figyelmét, hogy Bauhaus-építészek munkái, illetve a Bauhaus formai elemei fedezhetőek fel rajtuk. Egyúttal fel akarta hívni a figyelmet arra, hogy a baranyai megyeszékhelyen milyen rejtett kincsek lelhetők fel.
A szervezők a Hans Engels részvételével zajló lakógyűléstől és a László Zsolt építész vezette, Bauhaus épületeket érintő városnéző sétától azt várják, hogy a lakók és az egykori építészek leszármazottai számos kiegészítéssel és érdekességgel szolgálnak a lefotózott ingatlanokról.
A Hans Engels fényképein látható épületeket 1932 és 1938 között emelték vagy újították fel. Van közöttük villa, bérház, szálloda, mozi, mentőállomás, templom, s közéjük tartozik a rekonstruált Széchenyi téri dzsámi is.
A tervezők közül ketten, Forbát Alfréd és Molnár Farkas a német Bauhaus iskola tanítványai és munkatársai voltak, de a többi építészt, Körmendy Nándort, Kőszeghy Gyulát, Lauber Lászlót, Nendtvich Andort, Visy Zoltánt és Weichinger Károlyt is inspirálta a Bauhaus irányzat, hiszen felismerhető nyomokat hagyott munkáikon.
A XX. század első felének legjelentősebb művészeti intézményének szellemisége számos magyar Bauhaus-tanítvány révén hamar beszivárgott Magyarországra. Az 1930-as években a vidéki városok anyagi lehetőségei azonban igencsak korlátozottak voltak, így az ebben a stílusban tervezett épületek inkább számítottak kuriózumnak, mint elterjedtnek vagy építészetileg meghatározónak.
A Bauhaus nyomaira leginkább a meghatározó építészeti irányvonalakban ismerhetünk rá. Az elmúlt évtizedekben a pécsi Bauhaus épületek eredeti formájukhoz képest kisebb-nagyobb átalakulásokon, átépítéseken mentek keresztül.
Hans Engels fotóművészt ezért leginkább az érdekelte, hogy képein az idő, a történelem nyomait érje tetten és azt, hogy miként változtatják meg az épületeket a bennük lakók, az üzemeltetők vagy használók.
Hans Engels nem tett különbséget a pusztulásra ítélt és régi fényükben tündöklő házak között. Fényképezőgépe számára teljesen egyenrangúak voltak az átépített, az omladozó, a renovált és a helyreállított ingatlanok.
A két különleges esemény Hans Engels fotográfusnak a Janus Pannonius Múzeum kertjében látható, A Bauhaus nyomai Pécsett című szabadtéri kiállításához kötődik. A müncheni művész a Goethe Intézet megbízásából tizenhat pécsi épületet fényképezett le, melyek azzal keltették fel a figyelmét, hogy Bauhaus-építészek munkái, illetve a Bauhaus formai elemei fedezhetőek fel rajtuk. Egyúttal fel akarta hívni a figyelmet arra, hogy a baranyai megyeszékhelyen milyen rejtett kincsek lelhetők fel.
A szervezők a Hans Engels részvételével zajló lakógyűléstől és a László Zsolt építész vezette, Bauhaus épületeket érintő városnéző sétától azt várják, hogy a lakók és az egykori építészek leszármazottai számos kiegészítéssel és érdekességgel szolgálnak a lefotózott ingatlanokról.
A Hans Engels fényképein látható épületeket 1932 és 1938 között emelték vagy újították fel. Van közöttük villa, bérház, szálloda, mozi, mentőállomás, templom, s közéjük tartozik a rekonstruált Széchenyi téri dzsámi is.
A tervezők közül ketten, Forbát Alfréd és Molnár Farkas a német Bauhaus iskola tanítványai és munkatársai voltak, de a többi építészt, Körmendy Nándort, Kőszeghy Gyulát, Lauber Lászlót, Nendtvich Andort, Visy Zoltánt és Weichinger Károlyt is inspirálta a Bauhaus irányzat, hiszen felismerhető nyomokat hagyott munkáikon.
A XX. század első felének legjelentősebb művészeti intézményének szellemisége számos magyar Bauhaus-tanítvány révén hamar beszivárgott Magyarországra. Az 1930-as években a vidéki városok anyagi lehetőségei azonban igencsak korlátozottak voltak, így az ebben a stílusban tervezett épületek inkább számítottak kuriózumnak, mint elterjedtnek vagy építészetileg meghatározónak.
A Bauhaus nyomaira leginkább a meghatározó építészeti irányvonalakban ismerhetünk rá. Az elmúlt évtizedekben a pécsi Bauhaus épületek eredeti formájukhoz képest kisebb-nagyobb átalakulásokon, átépítéseken mentek keresztül.
Hans Engels fotóművészt ezért leginkább az érdekelte, hogy képein az idő, a történelem nyomait érje tetten és azt, hogy miként változtatják meg az épületeket a bennük lakók, az üzemeltetők vagy használók.
Hans Engels nem tett különbséget a pusztulásra ítélt és régi fényükben tündöklő házak között. Fényképezőgépe számára teljesen egyenrangúak voltak az átépített, az omladozó, a renovált és a helyreállított ingatlanok.
További írások a rovatból
Beszámoló a 18. Velencei Építészeti Biennáléról
Reflexió a girlscanscan Tripping on Modernist Monuments című kiállításáról