A Szépművészeti Múzeum főigazgatója elmondta: a jelentős nyugat-európai kiállítóhelyek is felismerték, hogy a kontinens keleti felének művészete eddig alulreprezentáltnak számított tárlataikon. A konferencia résztvevői ezért kezdeményezték, hogy a múzeumok a jövőben nagyobb figyelmet fordítsanak a kelet-európai művészek munkáira mind a kiállítások, mind a szerzeményezés terén. „Nálunk ugyan nincsen magyar anyag, de szívesen segítünk a közvetítésben” – tett ígéretet Baán László. Mint megemlítette, a londoni Tate Modern és a párizsi Pompidou Központ az elmúlt ötven év kelet-európai művészetét bemutató közös, reprezentatív kiállításra készül.

Európa nagy múzeumai ösztönözni kívánják a kontinens kultúrkincsének expanzióját – tette hozzá. Ennek egyik fő színtere a Perzsa-öböl térsége: a Louvre Abu Dhabiban, a legnagyobb német kiállítóhelyek pedig közösen Dubaiban tervezik egy-egy új múzeum megnyitását, de erős az európai kulturális jelenlét Kínában is.

„A Szépművészeti Múzeum a bécsi Kunsthistorisches Museummal együtt készül egy nagy japán turnéra” – árulta el a budapesti intézmény főigazgatója. A várhatóan komoly bevételt hozó távol-keleti projekt során a két múzeum az európai művészet fénykorából, a reneszánsztól a barokkig terjedő időszakból mutat be mintegy két tucat művet. A helyszín Japán legújabb és legrégibb múzeuma lesz Tokióban, illetve Kiotóban.

Mint arról Baán László beszámolt, komoly problémát jelentenek az európai országok jogrendszerében az állami garanciákban mutatkozó nagy különbségek. Magyarországon ugyan megfelelő a törvényi szabályozás, de az egyenetlen európai jogviszonyok komoly akadályai a nemzetközi projekteknek. „A viszonosság elve nem tud érvényesülni, és ez megnehezíti a csereprogramokat, valamint megnöveli a biztosítási költségeket is” – hívta fel a figyelmet a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.

A Bizot-csoport fel kíván lépni az egységes európai lefoglalás elleni védelem érdekében is – tette hozzá. A cél, hogy kölcsönadott műtárgyat semmilyen jogcímen ne lehessen lefoglalni a kontinens egyetlen országában sem, így garantálva az ideiglenesen külföldre került alkotások biztonságát.

Baán László elmondta, hogy a nagy múzeumok közös kulturális-művészettörténeti honlap létrehozásáról döntöttek, melynek célcsoportja elsősorban a 11-16 éves korosztály lesz. A Louvre vezetésével megvalósítandó projekt az európai kultúrkincset közérthető formában, több nyelven mutatja majd be a fiataloknak. „Az internetes oldal létrehozásában természetesen a Szépművészeti Múzeum is közreműködik” – jelentette ki a főigazgató.

A Parlamentben tartott konferencián 31 európai múzeum több mint 40 vezetője vett részt, köztük a párizsi Louvre, a Musée d,Orsay és a Pompidou Központ, a londoni British Museum és a Tate, a berlini Staatliche Museen, a madridi Prado, a müncheni Bayerische Staatsgema:ldesammlungen, az amszterdami Rijksmuseum, a firenzei Soprintendenza Speciale Per II Polo Museale Fiorentino, a szentpétervári Ermitázs, valamint a bécsi Kunsthistorisches Museum vezetői.

A Bizot-csoportot 15 éve alapította Irene Bizot francia grófnő. A grémium feladata a vezető múzeumokat érintő közös stratégia kidolgozása, a múzeumi és a kormányzati kulturális politikák összehangolásának előmozdítása. A műtárgyak nemzetközi kölcsönforgalma, a múzeumok vásárlási politikája, az illegális műkincs-kereskedelem, az intézmények fejlesztési lehetőségei és az UNESCO-t érintő közös irányvonalak kidolgozása is a testület javaslata alapján történik. A Bizot-csoportba tartozó európai múzeumok jelentőségét mutatja, hogy évente összesen mintegy 60 millió látogatót fogadnak.