zene
2008. 05. 16.
Negyven zenei szervezet tiltakozik a szerzői jogi törvény módosításának tervezete ellen
PRAE.HU/MTI
A szerzői jogi törvény módosításának jelenlegi tervezete elleni tiltakozó határozatot fogadott el pénteki közgyűlésén a negyven zenei szakmai szervezetet tömörítő Magyar Zenei Tanács. A közgyűlés "tiltakozik a szerzői jogi törvény módosításának jelenlegi tervezete ellen, amely a magyar alkotók és előadóművészek jogainak érvényesítését és gyakorlását indokolatlanul, átgondolatlanul, és - a jogosult művészek, és a magyar kulturális élet szempontjából - kifejezetten káros irányban befolyásolná".
A közgyűlés megállapította, hogy a törvénymódosítás előkészítése, és „szakmai egyeztetése” a muzsikusok képviselőinek részvétele nélkül zajlott.
A módosítási javaslat címében az európai uniós jogharmonizációra hivatkozik. Ennek alapján megszüntetné az úgynevezett közös jogkezelés monopóliumát. A Magyar Zenei Tanács állásfoglalása szerint azonban az EU szabályozása ezt sehol nem követeli meg, és a tagországok döntő többségében változatlanul fennáll az „egyetlen jogdíjbeszedő” gyakorlata, hiszen mindenhol tisztában vannak vele, hogy e tevékenység szabaddá válása áttekinthetetlen káoszhoz, ellenőrizhetetlen zűrzavarhoz, és végül a művészek kisemmizéséhez vezetne.
A tanács szerint a tervezet lényegében frontális támadást indít az alkotókat, előadókat és más jogosultakat – a szerzői jogi és az egyesülési törvény alapján – képviselő közös jogkezelő szervezetek (például az Artisjus) hatásos tevékenysége ellen.
Mint határozatában megállapítja, a tervezet a „mindent megoldó szabad verseny” álságos jelszavával azoknak a felhasználóknak teremtene kedvező jogi hátteret, akik eddig is vitatták az általuk felhasznált kulturális tartalom után fizetendő jogdíjat.
A Magyar Zenei Tanács tagszervezetei elfogadhatatlannak tartják, hogy a tervezet a közös jogkezelő szervezetek kulturális, szociális szerepét is egy intézkedéssel ellehetetlenítené. A magyar művészeti, kulturális, művészetoktatási élet évente milliárdos nagyságrenddel gyarapodik a közös jogkezelő egyesületek több évtizedre visszatekintő ilyen tevékenységének köszönhetően – mutatnak rá.
Ezt az összeget, ha kiesik a törvény módosítása miatt, aligha lehet költségvetési forrásokból pótolni. Elfogadhatatlan az az álláspont is, mely szerint a kulturális minisztérium a jövőben nem venne részt a közös jogkezeléssel kapcsolatos feladatok ellátásában, s ezzel a szellemi alkotó munkát az ipari, kereskedelmi tevékenység körébe utalná – hangsúlyozza a határozat.
A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete a közgyűlésen kezdeményezte a kulturális érdekegyeztető tanács összehívását is az ügyben május 28-ra.
A módosítási javaslat címében az európai uniós jogharmonizációra hivatkozik. Ennek alapján megszüntetné az úgynevezett közös jogkezelés monopóliumát. A Magyar Zenei Tanács állásfoglalása szerint azonban az EU szabályozása ezt sehol nem követeli meg, és a tagországok döntő többségében változatlanul fennáll az „egyetlen jogdíjbeszedő” gyakorlata, hiszen mindenhol tisztában vannak vele, hogy e tevékenység szabaddá válása áttekinthetetlen káoszhoz, ellenőrizhetetlen zűrzavarhoz, és végül a művészek kisemmizéséhez vezetne.
A tanács szerint a tervezet lényegében frontális támadást indít az alkotókat, előadókat és más jogosultakat – a szerzői jogi és az egyesülési törvény alapján – képviselő közös jogkezelő szervezetek (például az Artisjus) hatásos tevékenysége ellen.
Mint határozatában megállapítja, a tervezet a „mindent megoldó szabad verseny” álságos jelszavával azoknak a felhasználóknak teremtene kedvező jogi hátteret, akik eddig is vitatták az általuk felhasznált kulturális tartalom után fizetendő jogdíjat.
A Magyar Zenei Tanács tagszervezetei elfogadhatatlannak tartják, hogy a tervezet a közös jogkezelő szervezetek kulturális, szociális szerepét is egy intézkedéssel ellehetetlenítené. A magyar művészeti, kulturális, művészetoktatási élet évente milliárdos nagyságrenddel gyarapodik a közös jogkezelő egyesületek több évtizedre visszatekintő ilyen tevékenységének köszönhetően – mutatnak rá.
Ezt az összeget, ha kiesik a törvény módosítása miatt, aligha lehet költségvetési forrásokból pótolni. Elfogadhatatlan az az álláspont is, mely szerint a kulturális minisztérium a jövőben nem venne részt a közös jogkezeléssel kapcsolatos feladatok ellátásában, s ezzel a szellemi alkotó munkát az ipari, kereskedelmi tevékenység körébe utalná – hangsúlyozza a határozat.
A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete a közgyűlésen kezdeményezte a kulturális érdekegyeztető tanács összehívását is az ügyben május 28-ra.