építészet
2010. 09. 11.
Családi napon avatták fel a Millenniumi Emlékművet Zalaváron
Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke avatta fel szombaton Zalaváron a Makovecz Imre által tervezett Millenniumi Emlékművet, amely Zala megye első írásos említésének ezredik évfordulója előtt tiszteleg.
Az egykor Kolonnak nevezett vármegye középkori központjában, Zalaváron, a Várszigeten tavaly nyáron tartották meg a megyei önkormányzat szervezésében a millenniumi ünnepséget. Az emlékhely alapkövét is ekkor tették le, az avatásra pedig a hagyományteremtő szándékkal most elindított Szent Adorján családi naphoz kötődően került sor szombaton.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság - egyébiránt éppen zalai születésű - elnöke megnyitó szavaiban utalt arra, hogy Zala megye jogelődje révén szinte egyidős a magyar államisággal.
A megyék létjogosultsága kapcsán arról beszélt, hogy "viharos ezer év volt", az alsóbb szintekre, a megyékre mindig nagyobb felelősség hárult, amikor az állam gyengélkedett.
Úgy fogalmazott: néhány hónappal ezelőtt eljött a történelmi lehetőség, bár "az állam még csak tekintélyében erős, gazdaságilag és a társadalom lelkiállapotát tekintve még csak most kezd magához térni". Az éppen csak "gyógyulófélben" lévő államnak pedig az önkormányzatok lehetnek a támaszai, a jól működő állam megteremtésében sokat segíthetnek.
Szalai Annamária hozzátette: a jelent a múlttal összekötő zalavári emlékmű arra is figyelmeztet, hogy "újból birtokba kell vennünk múltunkat".
Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy a történelmi és szakrális központot emlékhellyé szeretnék fejleszteni. Az európai uniós pályázati támogatással, valamint a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége és 65 zalai település támogatásával 86 millió forintból létrehozott emlékmű belsejében egy életfát is állítanak, amelynek minden egyes levele egy-egy zalai várost vagy falut jelképez majd.
Arra is kitért, hogy a családok ünnepévé szeretnék tenni minden évben az ezer évvel ezelőtt itt állt Szent Adorján-templomról elnevezett napot, ezért évente olyan nagy családokat is kitüntetnek, amelyek tagjai példát mutatnak másoknak. Tavaly egy kilencgyermekes csonkahegyháti család vehette át a díjat, idén az ötgyermekes Papp Gábor, a Fidesz hévízi önkormányzati képviselője és polgármesterjelöltje kapta meg a Családdal Zaláért kitüntetést.
A zalavári eseményen Márfi Gyula veszprémi érsek megszentelte Zala megye megújult jelképeit is. A rendszerváltás után zöld-arany színű megyezászlóban és címerben a történelmi hagyományok okán visszatértek a kék és az ezüst kombinációjára, s mostantól ezek lettek Zala hivatalos jelképei.Az egykor Kolonnak nevezett vármegye középkori központjában, Zalaváron, a Várszigeten tavaly nyáron tartották meg a megyei önkormányzat szervezésében a millenniumi ünnepséget. Az emlékhely alapkövét is ekkor tették le, az avatásra pedig a hagyományteremtő szándékkal most elindított Szent Adorján családi naphoz kötődően került sor szombaton.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság - egyébiránt éppen zalai születésű - elnöke megnyitó szavaiban utalt arra, hogy Zala megye jogelődje révén szinte egyidős a magyar államisággal.
A megyék létjogosultsága kapcsán arról beszélt, hogy "viharos ezer év volt", az alsóbb szintekre, a megyékre mindig nagyobb felelősség hárult, amikor az állam gyengélkedett.
Úgy fogalmazott: néhány hónappal ezelőtt eljött a történelmi lehetőség, bár "az állam még csak tekintélyében erős, gazdaságilag és a társadalom lelkiállapotát tekintve még csak most kezd magához térni". Az éppen csak "gyógyulófélben" lévő államnak pedig az önkormányzatok lehetnek a támaszai, a jól működő állam megteremtésében sokat segíthetnek.
Szalai Annamária hozzátette: a jelent a múlttal összekötő zalavári emlékmű arra is figyelmeztet, hogy "újból birtokba kell vennünk múltunkat".
Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy a történelmi és szakrális központot emlékhellyé szeretnék fejleszteni. Az európai uniós pályázati támogatással, valamint a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége és 65 zalai település támogatásával 86 millió forintból létrehozott emlékmű belsejében egy életfát is állítanak, amelynek minden egyes levele egy-egy zalai várost vagy falut jelképez majd.
Arra is kitért, hogy a családok ünnepévé szeretnék tenni minden évben az ezer évvel ezelőtt itt állt Szent Adorján-templomról elnevezett napot, ezért évente olyan nagy családokat is kitüntetnek, amelyek tagjai példát mutatnak másoknak. Tavaly egy kilencgyermekes csonkahegyháti család vehette át a díjat, idén az ötgyermekes Papp Gábor, a Fidesz hévízi önkormányzati képviselője és polgármesterjelöltje kapta meg a Családdal Zaláért kitüntetést.
A zalavári eseményen Márfi Gyula veszprémi érsek megszentelte Zala megye megújult jelképeit is. A rendszerváltás után zöld-arany színű megyezászlóban és címerben a történelmi hagyományok okán visszatértek a kék és az ezüst kombinációjára, s mostantól ezek lettek Zala hivatalos jelképei.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság - egyébiránt éppen zalai születésű - elnöke megnyitó szavaiban utalt arra, hogy Zala megye jogelődje révén szinte egyidős a magyar államisággal.
A megyék létjogosultsága kapcsán arról beszélt, hogy "viharos ezer év volt", az alsóbb szintekre, a megyékre mindig nagyobb felelősség hárult, amikor az állam gyengélkedett.
Úgy fogalmazott: néhány hónappal ezelőtt eljött a történelmi lehetőség, bár "az állam még csak tekintélyében erős, gazdaságilag és a társadalom lelkiállapotát tekintve még csak most kezd magához térni". Az éppen csak "gyógyulófélben" lévő államnak pedig az önkormányzatok lehetnek a támaszai, a jól működő állam megteremtésében sokat segíthetnek.
Szalai Annamária hozzátette: a jelent a múlttal összekötő zalavári emlékmű arra is figyelmeztet, hogy "újból birtokba kell vennünk múltunkat".
Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy a történelmi és szakrális központot emlékhellyé szeretnék fejleszteni. Az európai uniós pályázati támogatással, valamint a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége és 65 zalai település támogatásával 86 millió forintból létrehozott emlékmű belsejében egy életfát is állítanak, amelynek minden egyes levele egy-egy zalai várost vagy falut jelképez majd.
Arra is kitért, hogy a családok ünnepévé szeretnék tenni minden évben az ezer évvel ezelőtt itt állt Szent Adorján-templomról elnevezett napot, ezért évente olyan nagy családokat is kitüntetnek, amelyek tagjai példát mutatnak másoknak. Tavaly egy kilencgyermekes csonkahegyháti család vehette át a díjat, idén az ötgyermekes Papp Gábor, a Fidesz hévízi önkormányzati képviselője és polgármesterjelöltje kapta meg a Családdal Zaláért kitüntetést.
A zalavári eseményen Márfi Gyula veszprémi érsek megszentelte Zala megye megújult jelképeit is. A rendszerváltás után zöld-arany színű megyezászlóban és címerben a történelmi hagyományok okán visszatértek a kék és az ezüst kombinációjára, s mostantól ezek lettek Zala hivatalos jelképei.Az egykor Kolonnak nevezett vármegye középkori központjában, Zalaváron, a Várszigeten tavaly nyáron tartották meg a megyei önkormányzat szervezésében a millenniumi ünnepséget. Az emlékhely alapkövét is ekkor tették le, az avatásra pedig a hagyományteremtő szándékkal most elindított Szent Adorján családi naphoz kötődően került sor szombaton.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság - egyébiránt éppen zalai születésű - elnöke megnyitó szavaiban utalt arra, hogy Zala megye jogelődje révén szinte egyidős a magyar államisággal.
A megyék létjogosultsága kapcsán arról beszélt, hogy "viharos ezer év volt", az alsóbb szintekre, a megyékre mindig nagyobb felelősség hárult, amikor az állam gyengélkedett.
Úgy fogalmazott: néhány hónappal ezelőtt eljött a történelmi lehetőség, bár "az állam még csak tekintélyében erős, gazdaságilag és a társadalom lelkiállapotát tekintve még csak most kezd magához térni". Az éppen csak "gyógyulófélben" lévő államnak pedig az önkormányzatok lehetnek a támaszai, a jól működő állam megteremtésében sokat segíthetnek.
Szalai Annamária hozzátette: a jelent a múlttal összekötő zalavári emlékmű arra is figyelmeztet, hogy "újból birtokba kell vennünk múltunkat".
Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy a történelmi és szakrális központot emlékhellyé szeretnék fejleszteni. Az európai uniós pályázati támogatással, valamint a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége és 65 zalai település támogatásával 86 millió forintból létrehozott emlékmű belsejében egy életfát is állítanak, amelynek minden egyes levele egy-egy zalai várost vagy falut jelképez majd.
Arra is kitért, hogy a családok ünnepévé szeretnék tenni minden évben az ezer évvel ezelőtt itt állt Szent Adorján-templomról elnevezett napot, ezért évente olyan nagy családokat is kitüntetnek, amelyek tagjai példát mutatnak másoknak. Tavaly egy kilencgyermekes csonkahegyháti család vehette át a díjat, idén az ötgyermekes Papp Gábor, a Fidesz hévízi önkormányzati képviselője és polgármesterjelöltje kapta meg a Családdal Zaláért kitüntetést.
A zalavári eseményen Márfi Gyula veszprémi érsek megszentelte Zala megye megújult jelképeit is. A rendszerváltás után zöld-arany színű megyezászlóban és címerben a történelmi hagyományok okán visszatértek a kék és az ezüst kombinációjára, s mostantól ezek lettek Zala hivatalos jelképei.
További írások a rovatból
Hiány és emlékezet című Breuer Marcell emlékkiállítás Pécsett
Reflexió a girlscanscan Tripping on Modernist Monuments című kiállításáról
Más művészeti ágakról
Tudósítás a "Szaporodnak a jelek" című Esterházy-konferencia első napjáról