zene
2010. 09. 10.
Jon Lord és Cry Free
2010. szeptember 18. Művészetek Palotája
Egyik szemünk sír, a másik nevet: Jon Lord szeptember 18-i budapesti, különlegesnek ígérkező koncertje, melyen a teljes Sarabande album mellett Lord szólódarabjai és Deep Purple számok is elhangzanak, majdnem veszélybe került Steve Balsamo hangszálgyulladása miatt. Az énekest orvosa eltiltotta a fellépéstől...
A koncertet Scholtz Attila, a Cry Free frontembere menti meg: Atka a tavaszi győri koncerten már bizonyított, így Jon Lord ismét őt kérte fel a közreműködésre.
![Scholtz Attila](/prae/upload/P1890674AtkaNice_small.jpg)
Egy szám erejéig már tavaly is hallhattuk Atkát Jon Lord és Kasia Laska mellett énekelni a Művészetek Palotájában, így biztosra vesszük, hogy rászolgált a Mester bizalmára.
Sajnáljuk, hogy Steve Balsamo nem tud eljönni hozzánk, de örülünk, hogy Atka fogja a koncertet végigénekelni.
![Jon Lord és Atka kezet ráz a Művészetek Palotájában](/prae/upload/DSC03201JonAtkaHandshake_small.jpg)
A koncert első felében Jon Lord ezúttal talán legismertebb és legjobb szólólemezét, a Sarabande-ot adja elő élőben, ezután húsz perces szünet után a szólólemezeiből hallhatunk néhány szerzeményt Scholtz Attila és Kasia Laska közreműködésével, majd a koncert végén néhány olyan Deep Purple nóta csendül fel, amelyet múltkor nem játszott el.
Jon Lord klasszikus zenéhez való vonzódása pályafutásának a kezdeteitől tetten érhető. Ennek első ékes bizonyítéka zenekarának, a Deep Purple és maga Lord egész munkásságának egyik mérföldköve, az 1969-ben, a londoni Royal Albert Hall-ban bemutatott Concerto for Group And Orchestra című mű. Ez volt a zenetörténet első olyan nagyszabású vállalkozása, mely egy szimfonikus és egy rockzenekar találkozásából létrejött alkotást eredményezett.
Az idén 69 éves művész fiatalságát a rock-történelem egyik legmeghatározóbb zenekarában, a kemény műfaj egyik legnagyobb slágerét, a Smoke On The Water-t is megalkotó Deep Purple-ben töltötte, ahol – a zenekar inaktív időszakát is beleszámítva - 34 éven keresztül volt a „fekete-fehér hadsereg” ura.
A „Mély Bíbor” társulatának 1976-os pihenőre vonulását követően először a már korábban a Paice, Ashton & Lord formációval megkezdett munkát folytatta, majd 1978-tól jellegzetes játékával a David Coverdale nevével fémjelzett Whitesnake-et erősítette.
1984-ben a régi társakkal elérkezettnek látta az időt, hogy egy ma már rocktörténelmi jelentőségű album, a Perfect Strangers megjelentetésével ismét életre keltse a Deep Purple nevet, s ezt követően újabb 18 évig vett részt a legenda öregbítésében.
Rockzenei munkásságában ezt követően is folyamatosan fellelhetőek a klasszikus zenei motívumok, könnyűzenei közegbe ágyazva ezeket sikerült maradandót alkotnia. Ezen időszak legjelentősebb alkotása a 2007-ben napvilágot látott, a Royal Liverpool Philharmonic Orchestra társaságában rögzített Durham Concerto, amit a mester a durhami egyetem fennállásának 175. évfordulójára készített.
2008. tavaszán Jon Lord új albumot mutatott be Boom Of The Lightning Strings címmel, legutóbbi albuma pedig To Notice Such Things címmel jelent meg.
![Atka és Jon Lord a Művészetek Palotájában](/prae/upload/JL 378AtkaJonVictors.jpg)
![Scholtz Attila](/prae/upload/P1890674AtkaNice_small.jpg)
Egy szám erejéig már tavaly is hallhattuk Atkát Jon Lord és Kasia Laska mellett énekelni a Művészetek Palotájában, így biztosra vesszük, hogy rászolgált a Mester bizalmára.
Sajnáljuk, hogy Steve Balsamo nem tud eljönni hozzánk, de örülünk, hogy Atka fogja a koncertet végigénekelni.
![Jon Lord és Atka kezet ráz a Művészetek Palotájában](/prae/upload/DSC03201JonAtkaHandshake_small.jpg)
A koncert első felében Jon Lord ezúttal talán legismertebb és legjobb szólólemezét, a Sarabande-ot adja elő élőben, ezután húsz perces szünet után a szólólemezeiből hallhatunk néhány szerzeményt Scholtz Attila és Kasia Laska közreműködésével, majd a koncert végén néhány olyan Deep Purple nóta csendül fel, amelyet múltkor nem játszott el.
Jon Lord klasszikus zenéhez való vonzódása pályafutásának a kezdeteitől tetten érhető. Ennek első ékes bizonyítéka zenekarának, a Deep Purple és maga Lord egész munkásságának egyik mérföldköve, az 1969-ben, a londoni Royal Albert Hall-ban bemutatott Concerto for Group And Orchestra című mű. Ez volt a zenetörténet első olyan nagyszabású vállalkozása, mely egy szimfonikus és egy rockzenekar találkozásából létrejött alkotást eredményezett.
Az idén 69 éves művész fiatalságát a rock-történelem egyik legmeghatározóbb zenekarában, a kemény műfaj egyik legnagyobb slágerét, a Smoke On The Water-t is megalkotó Deep Purple-ben töltötte, ahol – a zenekar inaktív időszakát is beleszámítva - 34 éven keresztül volt a „fekete-fehér hadsereg” ura.
A „Mély Bíbor” társulatának 1976-os pihenőre vonulását követően először a már korábban a Paice, Ashton & Lord formációval megkezdett munkát folytatta, majd 1978-tól jellegzetes játékával a David Coverdale nevével fémjelzett Whitesnake-et erősítette.
1984-ben a régi társakkal elérkezettnek látta az időt, hogy egy ma már rocktörténelmi jelentőségű album, a Perfect Strangers megjelentetésével ismét életre keltse a Deep Purple nevet, s ezt követően újabb 18 évig vett részt a legenda öregbítésében.
Rockzenei munkásságában ezt követően is folyamatosan fellelhetőek a klasszikus zenei motívumok, könnyűzenei közegbe ágyazva ezeket sikerült maradandót alkotnia. Ezen időszak legjelentősebb alkotása a 2007-ben napvilágot látott, a Royal Liverpool Philharmonic Orchestra társaságában rögzített Durham Concerto, amit a mester a durhami egyetem fennállásának 175. évfordulójára készített.
2008. tavaszán Jon Lord új albumot mutatott be Boom Of The Lightning Strings címmel, legutóbbi albuma pedig To Notice Such Things címmel jelent meg.
![Atka és Jon Lord a Művészetek Palotájában](/prae/upload/JL 378AtkaJonVictors.jpg)
További írások a rovatból
Élménybeszámoló a Decolonize Your Mind Society koncertjéről
Más művészeti ágakról
Interjú Pálffy Tibor színésszel külső-belső tényezőkről, színházi igazságról, és szerepről
Havas Juli Papírbabák, avagy lehet-e két hazád? című kötetének bemutatójáról