bezár
 

zene

2010. 09. 10.
Jon Lord és Cry Free
2010. szeptember 18. Művészetek Palotája
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Egyik szemünk sír, a másik nevet: Jon Lord szeptember 18-i budapesti, különlegesnek ígérkező koncertje, melyen a teljes Sarabande album mellett Lord szólódarabjai és Deep Purple számok is elhangzanak, majdnem veszélybe került Steve Balsamo hangszálgyulladása miatt. Az énekest orvosa eltiltotta a fellépéstől...

prae.hu

A koncertet Scholtz Attila, a Cry Free frontembere menti meg: Atka a tavaszi győri koncerten már bizonyított, így Jon Lord ismét őt kérte fel a közreműködésre.

Scholtz Attila

Egy szám erejéig már tavaly is hallhattuk Atkát Jon Lord és Kasia Laska mellett énekelni a Művészetek Palotájában, így biztosra vesszük, hogy rászolgált a Mester bizalmára.

Sajnáljuk, hogy Steve Balsamo nem tud eljönni hozzánk, de örülünk, hogy Atka fogja a koncertet végigénekelni.

Jon Lord és Atka kezet ráz a Művészetek Palotájában

A koncert első felében Jon Lord ezúttal talán legismertebb és legjobb szólólemezét, a Sarabande-ot adja elő élőben, ezután húsz perces szünet után a szólólemezeiből hallhatunk néhány szerzeményt Scholtz Attila és Kasia Laska közreműködésével, majd a koncert végén néhány olyan Deep Purple nóta csendül fel, amelyet múltkor nem játszott el.

Jon Lord klasszikus zenéhez való vonzódása pályafutásának a kezdeteitől tetten érhető. Ennek első ékes bizonyítéka zenekarának, a Deep Purple és maga Lord egész munkásságának egyik mérföldköve, az 1969-ben, a londoni Royal Albert Hall-ban bemutatott Concerto for Group And Orchestra című mű. Ez volt a zenetörténet első olyan nagyszabású vállalkozása, mely egy szimfonikus és egy rockzenekar találkozásából létrejött alkotást eredményezett.

Az idén 69 éves művész fiatalságát a rock-történelem egyik legmeghatározóbb zenekarában, a kemény műfaj egyik legnagyobb slágerét, a Smoke On The Water-t is megalkotó Deep Purple-ben töltötte, ahol – a zenekar inaktív időszakát is beleszámítva - 34 éven keresztül volt a „fekete-fehér hadsereg” ura.

A „Mély Bíbor” társulatának 1976-os pihenőre vonulását követően először a már korábban a Paice, Ashton & Lord formációval megkezdett munkát folytatta, majd 1978-tól jellegzetes játékával a David Coverdale nevével fémjelzett Whitesnake-et erősítette.

1984-ben a régi társakkal elérkezettnek látta az időt, hogy egy ma már rocktörténelmi jelentőségű album, a Perfect Strangers megjelentetésével ismét életre keltse a Deep Purple nevet, s ezt követően újabb 18 évig vett részt a legenda öregbítésében.

Rockzenei munkásságában ezt követően is folyamatosan fellelhetőek a klasszikus zenei motívumok, könnyűzenei közegbe ágyazva ezeket sikerült maradandót alkotnia. Ezen időszak legjelentősebb alkotása a 2007-ben napvilágot látott, a Royal Liverpool Philharmonic Orchestra társaságában rögzített Durham Concerto, amit a mester a durhami egyetem fennállásának 175. évfordulójára készített.

2008. tavaszán Jon Lord új albumot mutatott be Boom Of The Lightning Strings címmel, legutóbbi albuma pedig To Notice Such Things címmel jelent meg.

Atka és Jon Lord a Művészetek Palotájában

nyomtat

Szerzők

-- Danczi Csaba László --


További írások a rovatból

Kritika az Orfeo ed Euridice új felvételéről
Élménybeszámoló a Decolonize Your Mind Society koncertjéről
Händel: Alcina. Marc Minkowski felvétele

Más művészeti ágakról

színház

Interjú Pálffy Tibor színésszel külső-belső tényezőkről, színházi igazságról, és szerepről
Havas Juli Papírbabák, avagy lehet-e két hazád? című kötetének bemutatójáról
Kritika a Das Rheingold és a Die Walküre előadásairól a Wagner-Napokon
irodalom

Hajdu Levente volt a Kötetlenül sorozat vendége


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés