Egy közép-angliai bányavárosban, Eastwoodban egy félanalfabéta, alkoholista bányász és egy művelt polgári családból származó tanárnő negyedik gyermekeként látta meg a napvilágot. A középiskolát ösztöndíj segítségével végezte, majd néptanítói képesítést szerzett. Ekkor már az irodalommal is komolyabban foglalkozott, s megjelentek első novellái, valamint első regénye, a különösebb feltűnést nem keltő A fehér páva is.

1912-ben megismerkedett élete nagy szerelmével, egy háromgyermekes családanyával, akit meg is szöktetett a férjétől. Németországba, majd Olaszországba utaztak, hazatérésük után pedig összeházasodtak, s Cornwallban éltek boldogan, de szegénységben. Lawrence kezdetben filozofikus esszéket írt, majd megszületett a vidéki életről szóló két regénye, a Szivárvány és a Szerelmes asszonyok.

Mivel művei nyíltan szóltak a férfi és nő közötti lelki és szexuális kapcsolatról, obszcenitás vádjával elkobozták őket, illetve a Szerelmes asszonyok 1920-ig meg sem jelenhetett. Az első világháború idején nyíltan vállalt háborúellenessége is sok ellenséget szerzett az írónak, felesége német származása miatt is sokat zaklatták, s végül mint kémgyanús elemeket kitiltották őket Cornwallból.

A háború után kivándoroltak Olaszországba, majd két év alatt legjobb barátjukkal, Aldous Huxley-val beutazták Olaszországot és Franciaországot, végül Ceylon, Ausztrália és Mexikó érintésével Amerikába kerültek. 1924-ben egyik előkelő New York-i ismerősüktől megkapták az Új-Mexikó állambeli Taosban fekvő Kiowa Ranchot, ahol Lawrence a hozzá hasonlóan gondolkodó emberek kis csoportjából egy életközösséget szándékozott létrehozni.

Ebben betegsége akadályozta meg: 1925-ben tüdővérzést kapott, az orvosok tuberkolózist állapítottak meg nála, s vissza kellett térnie Olaszországba.

Ekkor kezdte el írni mindmáig talán legismertebb regényét, a Lady Chatterley szeretőjét, amely 1928-ban magánkiadásban jelent meg Firenzében, és hamarosan nagy botrányt kavart. Ennek oka az volt, hogy a társadalmi konvenciók és különbségek elvetése mellett teljes nyíltsággal ábrázolta a nemi aktust, s le is írta az élőbeszédben használt trágár szavakat.

Így az angol és az amerikai hatóságok pornográfia miatt elkobozták a művet, s csak igen erősen cenzúrázott változata jelenthetett meg. Harminc évvel később előbb Amerikában, majd Angliában is bírósági ítélet mondta ki, hogy a mű nem pornográfia, s csak ekkor jelenhetett meg csonkítatlanul.

A regényből 1981-ben film is készült, mely nem kifejezetten Lawrence társadalombírálatára, sokkal inkább az érzékiség ábrázolására összpontosított.

1929-ben az ekkor már súlyosan beteg író Dél-Franciaországba ment, ahol megírta az Apokalipszis című művét, melyben a Jelenések könyvét kommentálta. 1930. március 2-án halt meg Vence-ban. Felesége Taosban kis kápolnát építtetett emlékére, s itt helyezte el az író hamvait is.