Az ötnegyedes méretű mű a maga nemében páratlan, az első olyan hazai köztéri alkotás, amely a fiatal költőt - Radnóti Miklós huszonegy esztendős volt, amikor beiratkozott a szegedi egyetemre - későbbi feleségével, Fannival együtt ábrázolja.

A szobor felállítását - a költő születésének tavalyi centenáriumához kapcsolódva - a középiskola kezdeményezte. Radnóti Miklós nevét Szegeden utca, intézmény őrzi, emléktáblái láthatók egykori lakóhelyein és egy szerény domborműves tábla a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban.

Szeged irodalmi nagyjainak: Juhász Gyulának, Tömörkény Istvánnak, József Attilának és Móra Ferencnek egész alakos szobrai már régóta díszítik a város közterületeit. E kőbe faragott és ércbe öntött irodalmi társaságból mostanáig azonban hiányzott Radnóti Miklós, aki egyetemi hallgatóként egykor a Tisza-parti városban ért lázadóan eredeti költővé.

Az önkormányzat országos tervpályázatot írt ki a szobor elkészítésére. A zsűri a beérkezett pályaművek közül választotta ki a Munkácsy-díjas Gyurcsek Ferenc tervét. A 220 centiméter magas szobrot, amely a fejét kedvese vállára hajtva ábrázolja Fannit korabeli fényképek segítségével mintázta meg a művész.