A főzeneigazgató mint a Holmi szerkesztőbizottságának tagja kollégákként köszöntötte a média képviselőit az idei évadot záró és a következőt nyitó családias hangú sajtótájékoztatón. Kedvcsinálóként Szabó Anita zenekari tag átiratában Bartók Mikrokozmoszából szólalt meg egy csokor fuvolanégyesre készült átirat – egyáltalán nem véletlenül. Az előadás reprezentálta ugyanis a Nemzeti Filharmonikusok jelenlegi legfontosabb küldetését: ez pedig nem más, mint a BÚS. A Bartók Új Sorozat, vagyis Bartók Béla műveinek hangzó kritikai kiadása.

A BÚS alapos filológiai háttérmunkával készül (mecénása az NKA), azonban a „hangzó kritikai kiadás” célja nem a fennmaradt Bartók-kották és -felvételek szolgai leutánzása és a megállapított szerzői intenció örök érvényű megrögzítése. A kritikai kutatások feladata a szerző szelleméhez közel férkőzni, hogy Bartók stílusfejlődésének útját végigjárva váljanak megérthetővé az életmű nehezen feltárulkozó rétegei is. Ezért tartoznak a szerző életében, illetve szándéka szerint publikálatlanul maradt darabok is a BÚS körébe.

A munkát bevallottan kanonizáló szándék vezérli. Kocsis Zoltán rámutatott, hogy amennyire klasszikus Bartók zenéje, oly kevéssé klasszikus az (el)ismertségét tekintve. Mert a neves „nyugati” művészek az életműből csemegéző, és a kiválasztott kevés darabot felületesen kidolgozó előadásai (és felvételei) gyakorta erőszakot tesznek az egyedülálló bartóki idiómán. (A recepció azóta is jellemző sajátosságairól lásd Tallián Tibor Bartók fogadtatása Amerikában 1940-45 c. könyvét) Azt ugyanis, hogyan kell Bartókot zenekaron játszani, nem lehet áldozatos műhelymunka, és Bartók zongorafelvételeinek alapos tanulmányozása nélkül megtudni. Míg Mozart, de Bach vagy Brahms zenei nyelvét természetszerűleg elsajátítják a muzsikusok, a Bartók-zene fortélyait nemzetközi szinten nem tanítják (eléggé). S noha Kocsis szerint nem föltétlenül kell ehhez magyarnak lenni, a bartóki idióma legteljesebb megértésében mégis előnyünk van. Ezt kívánja a BÚS az európai zenetörténettel megosztani, hogy 2015-re, amikor a Bartók-életművet védő szerzői jogok lejárnak, hozzáférhető legyen „jótékony ellensúly” gyanánt egy nem sztereotip és konvencionális, de nem is egyénieskedő, autentikus Bartók. A koncepció helyességét a sorozat nemzetközi és hazai sikerei, díjai fényesen bizonyítják.

Ami a Nemzeti Filharmonikusok koncertkalendáriumát illeti, a Kocsis Zoltán szerkesztette műsor szinte teljesen a Bartók-életmű (körül)értelmezését szolgálja. Az értelemszerűen számos Bartók-darab mellett Sztravinszkij, Debussy és Ravel szerzeményei, valamint magyar klasszikusok és modernek szerepelnek a repertoáron. A 2008-09-es évad csúcspontja bizonyára a jövő tavaszi BTF programját gazdagító koncert lesz, melyen Debussy A tékozló fiú c. műve mellett Bartóktól az I. és II. hegedűrapszódia, majd az opus 12-es Négy zenekari darab és a Cantata Profana szólal meg, de szintén márciusban lesz hallható Stravinszkij Zsoltárszimfóniája, Prokofjev 1. zongoraversenye és Andrew Lloyd Webber Requiemje.

2008. október 10-én pedig Bartók Zenéje mellett (a már publikációra kész Két zenekari szvitet tartalmazó CD után a Divertimentóval párban következik a BÚS-ban) Szokolay Sándor Október végi tiszta lángok című oratóriumának ősbemutatójára kerül sor. A Nemzeti Filharmonikusok továbbá folytatják és gazdagítják igen sikeres gyermekprogramjaikat, a Nemzeti Énekkar – immár az ország egyetlen nagy létszámú oratóriumkórusaként – áll helyt számos hangversenyen, de a Nemzeti Kottatár digitalizálása is célegyenese fordult. Az immár 50 éve népszerű Martonvásári Kastélykoncertek pedig a kerek évfordulóhoz illő súlyú művekkel és előadókkal, valamint a hangversenyeket megelőző ingyenes kamarakoncertekkel várja az érdeklődőket.

Részletes információ a www.filharmonikusok.hu honlapon található!