A témakörök egy része a Tiszához, másik egysége az iparossághoz, míg a többi a paraszti gazdálkodáshoz kötődik, de felvillan a népi építészet és a szokások, hagyományok világa is. A tizenkét témakörben szerepel például a hajókészítés, a halászat, a papucsosság, a gyékényesség, de az építészet is - mondta el Bárkányi Ildikó néprajzkutató, a kiállítás kurátora kedden az MTI-nek.

A nagyon gazdag fotóanyag mellett mintegy kétszáz tárgyat is láthat a közönség. Emellett a teljesen akadálymentesített kiállítást interaktív tájékoztató terminálokkal is felszerelték; ez azt jelenti, hogy a látogatók egy-egy tárgyról ismertetőket nézhetnek, bővebb információkat szerezhetnek a különböző állomásokon, akár egy-egy irodalmi idézettel, filmrészlettel vagy tudományos információval kiegészítve. A látás és hallás mellett a tapintás is nagy szerepet játszik a tárlaton, hiszen egyebek mellett az egykori pásztorok subáját vagy a piacra járók gyékény táskáját is megfoghatják az érdeklődők.

A kiálított tárgyak közül a legrégebbiek azok az 1760 körül készült rézmetszetek, melyek a búcsújárást mutatják be. A legifjabbak a gyékényeszközök, valamint a késes mesterséget bemutató darabok. A legkisebb kiállított tárgy egy 3 centis – egykoron hajóácsok által használt – hajlított szög, a legnagyobb pedig a 130 kilós fogas henger, amivel a szegediek ősei a szalmát forgatták a talajba, hogy így kössék meg a futóhomokot.

A kiállítás feliratai egy helyi tervezésű, speciális betűtípussal készültek. A Tisza betűtípussal kinyomtatott feliratokból többek között az is megtudható, hogy a szegedi bicska a 19. század végén országos hírnévnek örvendett elsősorban az úgynevezett halbicska vagy tiszabicska révén; kiderül az is, hogy a megszárított paprikát hatalmas famozsárban, úgynevezett külüben törték meg a régi "szögediek", s a szegedi papucs a 20. század első felében országos hírnevet szerzett lábbeli volt.

A Szöged hirös város című néprajzi kiállítást a tél végén bezárt régi tárlat helyén alakították ki a múzeum második emeletén. Új állandó kiállítás építése rendkívül költséges manapság, de az intézmény két pályázatot nyert a gazdag tárlat megvalósítására. Az egyik az Oktatási és Kulturális Minisztérium Alfa programjának keretében elnyert forrás, a másik pedig uniós pályázat volt - mondta el a szakember. A beruházás teljes költsége meghaladja a 40 millió forintot.

A kiállított anyag szinte teljes egészében a Móra Ferenc Múzeum raktáraiból került a tárlókba, néhány fotót azonban a Néprajzi Múzeum adott kölcsön. Az interaktív részek is javarészt saját anyagok, de kaptak amatőr videofelvételeket is, mikor kiderült, hogy milyen témájú tárlatot készítenek - tette hozzá Bárkányi Ildikó.