A Liege-ből érkező slammer az MTI-nek elmondta: most először jár Magyarországon, de nagyon megkedvelte az országot és a fesztivál "atmoszféráját". Leszögezte: mivel a verseny főnyereménye egy hetijegy a jövő évi Szigetre, mindenképpen újra eljön. "Engem a költészet érdekel elsősorban, és csak másodsorban a hiphop" - mondta, hozzátéve, hogy három éve kezdett a slam poetryvel foglalkozni.

Balázs Eszter programszervező tájékoztatása szerint két hónapja írták ki a versenyt az Európai Unió elnökségét 2010 elejétől 2011 közepéig ellátó három ország művészei számára. A vasárnapi döntőn mikrofonhoz álló öt-öt belga és spanyol slammert ajánlások alapján választották ki, a hazai mezőnybe viszont bárki jelentkezhetett, s egy selejtezőn döntötték el, ki legyen az a tizenöt magyar slammer, aki szombaton megmérkőzhetett a döntőbe jutásért.

"Egyelőre többen érkeznek a hiphop és a rap felől, mint a hagyományos értelemben vett költészetből" - vélekedett a hazai slam poetryről Balázs Eszter, ám szerinte ez hamarosan változni fog. "Érezhető az érdeklődés, a kíváncsiság az írók, költők részéről is, amit jól mutat, hogy indult a versenyen Karafiáth Orsolya és Peer Krisztián is, a közönség soraiban pedig ott ült Háy János és Garaczi László is".

Mint arra Balázs Eszter rámutatott, a slam poetry jellegéből fakadóan sokkal közéletibb tud lenni klasszikus értelemben vett irodalomnál. "A slam a hiphop és a költészet között van valahol. Lényegi eleme a társadalmi mondanivaló, hiszen csak akkor tud érdekes lenni egy-egy este, ha olyan témák kerülnek elő, ami az embereket is érdekli. Így az elvont kérdések vagy magánérzelmi szálak megmaradnak a költészetnek."

A művészeknek egyetlen szabályt kell betartani: szemben a rappel vagy freestyle-lal itt nem szeghetik át a ritmus kedvéért a magyar nyelv szabályait. A verseny egyébként főleg a közösségi élményről szól, és a nem nyereményekről, noha ezekből sincs hiány - szögezte le a szervező.

A verseny második helyezettje egy pécsi slammer lett. Áldozó Krisztián elmondta, hogy régóta publikál különféle irodalmi folyóiratokban, főleg kötött ritmusú szövegeket, például szonetteket. Szerinte a slam poetry nemcsak a társadalmi problémákra tud reflektálni, de segíthet eljuttatni a költészetet a fiatalokhoz. "Ez egy sokkal fiatalosabb forma, és ahhoz, hogy több embert érdekeljen a vers, szükség van az ilyen csatornaváltásokra" - tette hozzá.

A versenyen "hivatásos" költőként szerepelt Karafiáth Orsolya is, aki az MTI-nek elmondta, noha ez a harmadik slammelése, még mindig nagyon izgul a színpadra lépés előtt. "Nem vagyok gyorsan reagáló típus, én egy picit mindig meghalok, mire megszületik a szöveg. Tehát egyáltalán nem érzem magam könnyednek, viszont nagyon tetszik az a játéktér, amit ez a műfaj kínál. Felvehetek ruhákat, parókákat anélkül, hogy hülyének néznének" - jegyezte meg.

Bárdos Deák Ágnes, aki a vasárnapi döntőbe is továbbjutott, elárulta, hogy noha már harminc éve a színpadon van, "rettegett" a fellépés előtt. "Engem a közönség érdekel. Mivel a közönség nemzetközi, ezért egy magyar folkritmust, amolyan csujogatót választottam alapnak, hogy megmutassam a magyar nyelv érdekes ritmusát" - mondta az énekesnő, aki szerint a magyar nyelv a rappelésre kevéssé alkalmas sajátos hangsúlyozása miatt.

A magyar mezőny legfiatalabb indulója a tizenhét éves Szabó Márton szerint a slam poetry lényege a közönség és az előadó kapcsolata. "Az idén áprilisban mentem el először egy ilyen estre. Én a hiphopon keresztül ismertem meg a műfajt, de szeretnék inkább a költészet felé menni" - mondta, hozzátéve: az is tetszik neki a műfajban, hogy hozzá lehet szólni a közéleti kérdésekhez akár keményebb hangvételben is.