"A betegség, a téboly és a halál voltak azok az angyalok, amelyek körülvették bölcsőmet" - írta az 1863 és 1944 között élt Edvard Munch, akinek mintegy hatvan kőnyomata látható az október 31-ig látogatható tárlaton. Kronológiai sorrendben követhetjük nyomon a festő fejlődését, aki módosítja, kijavítja, időnként kézzel kiszínezi a művet, kőnyomatot készít róla, majd évekkel később újranyomtatja. Élete folyamán mintegy 700 litográfiát készített.

"Ami megfogott, az a kőnyomatok minősége. Az összes kiállított alkotás a múzeum gyűjteményéből, illetve két magánkollekcióból származik, vagyis olyan művek, amelyeket sehol máshol nem lehet látni" - mondta Elizabeth Prelinger, a Georgetown Egyetem művészettörténész professzora, a tárlat egyik kurátora. "Néhány kézzel színezett darab egyedülálló és nagy értéket képvisel" - jegyezte meg.

A híres Madonna című művéről 1895 és 1914 között készült nem kevesebb mint nyolc litográfia is a norvég mester változtatásairól tanúskodik. Itt láthatjuk a leghíresebb változatot a meztelen Szűz Máriával barna nyomott keretben, amelyben szecessziós díszítőelemként ondósejtek sorjáznak és a kép egyik sarkában egy halálfejes magzat kuporog. Az eredeti festményt 1892-ben kiállították Berlinben: a közönséget sokkolta a kép, az emberek pornográfiát kiáltottak, a tárlat botrányba fulladt és bezárták. A hírverésnek köszönhetően azonban Munch befutott művész lett - idézte fel a kép történetét Elizabeth Prelinger. Mintegy húsz évvel később a norvég festő részt vett New Yorkban a modern művészet nemzetközi kiállításán, az Armory Shown, ahova óvatosan Madonnája egyik tompított litográfiáját küldte el. Az egyik öncenzúrázott változat a washingtoni kiállításon is megtekinthető: a spermakeret és a kísértetmagzat egyaránt eltűnt.

Tüdővészben elhunyt anyjának és nővérének emléke, pszichiátriai kezelése, szenvedélyes szerelmi történetei, alkoholfüggősége megjelennek vásznain, de nem módosították olyan mértékben pszichikumát, mint Vincent van Goghét - említette meg a művészettörténész, hozzátéve, hogy Munch 81 éves korában bekövetkezett haláláig alkotásaiból élt Norvégiában. "Még életében rátalált a siker. Remekül élt litográfiáiból. Avantgárd német gyűjtők, később honfitársai is nagyra tartották" - fejtegette, hangsúlyozva, hogy egyes litográfiái manapság is jóval egymillió dollár vagy euró felett kelnek el. A múlt héten például egyik Madonnája 1,5 millió euróért (csaknem 427 millió forintért) talált gazdára egy londoni árverésen. "És ezek még csak nem is festmények, ezek kőnyomatok" - emelte ki Prelinger.