A helyi idő szerint kedden a washingtoni kerületi bíróságon beadott kereset példátlan fordulat a Herzog-gyűjtemény ügyében, ugyanis a felperesek nem csak azt a 40 műtárgyat követelik vissza, amelyet kifejezetten sajátjukként azonosítanak, és amelyeknek összértéke szakértők szerint több mint 100 millió dollár, hanem ügyvédjeik azt is kérik a magyar kormánytól, hogy adjon leltárt a birtokában lévő összes Herzog-műkincsről.

Herzog Mór Lipót báró Európa egyik és Magyarország leggazdagabb művészeti magángyűjteményének volt a tulajdonosa, El Greco, Id. Lucas Cranach, Zurbarán, van Dyck, Velázquez, Renoir, Monet és mások alkotásai, továbbá bútorok, faliszőnyegek, szobrok képezték a vagyonát. Volt olyan időszak, amikor az állomány 2500 műkincset számlált. A The New York Times szerint az 1944-ben a nácik által ellopott gyűjtemény sok darabját Németországba szállították, másokat a tulajdonos adott át megőrzésre magyar múzeumoknak. A Németországba vittek közül többet visszakapott Magyarország, és szintén valamely múzeumban helyezte el.

Szakértők szerint az ügy a világ legjelentősebb megoldatlan pere, amely a holokauszt során elrabolt zsidó vagyonnal kapcsolatos. Herzog örökösei több mint két évtizede kérik jogi úton a magyar államtól, hogy szolgáltassa vissza a birtokában lévő műtárgyaikat. A Fővárosi Bíróságon 2000-ben első fokon pert nyertek, ami alapján vissza kellett volna kapniuk 12 festményt a Szépművészeti Múzeumtól és a Magyar Nemzeti Galériától. A döntés ellen azonban fellebbezett az akkori magyar kormány, és újabb perek következtek. Több volt és jelenlegi amerikai szenátor - köztük Christopher J. Dodd, Hillary Clinton és Edward M. Kennedy - is közbenjárt az ügyben. A Fővárosi Ítélőtábla 2008 januárjában - az 1973-as magyar-amerikai vagyonjogi szerződésre hivatkozva - jogerősen elutasította az örökösök keresetét.

Michael S. Shuster, a Herzog-család egyik ügyvédje a lapnak nyilatkozva kijelentette, hogy Magyarország az egyik legmakacsabb állam a rablott műkincsek visszaszolgáltatása tekintetében.

Földvári Gábor New York-i főkonzulhelyettes szintén a lapnak nyilatkozva elmondta: nem arról van szó, hogy Magyarország ne volna hajlandó együttműködni az örökösökkel. A Herzog-műkincsek ügyében nem a kormány döntött úgy, hogy megtarthatja a tárgyakat, hanem a bíróság - tette hozzá.

Nem csak Magyarország birtokol rablott Herzog-műtárgyakat. A család perelte már Lengyelországot, Oroszországot és Németországot is olyan műtárgyakért, amelyeket a II. világháborúban vagy azután szereztek meg tőle. Németország három műtárgyat éppen az idén szolgáltatott vissza.

A család elégedetlenségének egyik oka, hogy pillanatnyilag lehetetlennek tűnik számára felmérni, hány műkincsük nincs a birtokukban. Úgy gondolják, hogy Magyarországon is több van annál, mint ahányat keresetükben megjelöltek. Éppen emiatt kérnek most egy leltárt is.

Tizenöt évvel ezelőtt az örökösök megpróbáltak kompromisszumot kötni a múzeumokkal, felajánlották, hogy osztoznak Magyarországgal a festményeken, de Budapest elutasította ezt - mondta a The New York Timesnak Charles A. Goldstein, annak az amerikai bizottságnak (Commission for Art Recovery) az egyik tanácsosa, amely nonprofit szervezetként segít a náci műtárgyfosztogatás áldozatainak. "Németország és Ausztria megadta magát ezekben az ügyekben, Magyarország nem. Nem hajlandók felelősséget vállalni" - szögezte le.