art&design
2010. 07. 18.
Angyalföldi Szabó Zoltán képei a békásmegyeri evangélikus templomban
Kép és Hang címmel Angyalföldi Szabó Zoltán Munkácsy-díjas, Érdemes művész nagy méretű szénrajzaiból és 15 festményéből nyílik kiállítás, amelyet kamarakoncert kísér a békásmegyeri evangélikus templomban szerdán 18 órakor.
Donáth László, a Csillaghegyi Evangélikus Egyházközség parókus lelkésze elmondta az MTI-nek, hogy évente négy-öt kiállítást rendeznek az általuk támogatott művészek munkáiból a békásmegyeri templomban. A támogatást a művészek kvalitása, anyagi helyzete és egészségi állapota határozza meg - jegyezte meg a lelkész.
Horváth Dávid fotóművész tárlata után a 81 éves Szabó Zoltán festőművész - akit a barátok csak Szabcinak neveznek - kiállítása következik, amely azért is érdekes, mert a művész a monumentális realizmus egyetlen magyar képviselője.
Donáth László a szüleitől "örökölte" Papp Oszkár Kossuth-díjas festőművészt, Japit, aki 1948-49-ben a Dési Huber művészeti kollégiumot igazgatta: ott tette meg az első lépéseket a festészet felé Szabó Zoltán is. Papp Oszkár most közbenjárt a kiállítás ügyben Körmendi Annánál, a Körmendi Galéria tulajdonosánál, és a galéria művészeti szakértőjénél, Egry Margit művészettörténésznél, ugyanis a galéria régóta gyűjti Szabó Zoltán munkáit. Így Egry Margit lett a tárlat kurátora, az anyagot is ő válogatta.
A kiállítás megnyitóján Péteri Dóra, a templom orgonistája, Kallai Nóra csellista és finn mesterük, Timo Kinnunen harmonikán Landini, Rognoni, Bach és Piazzolla műveiből játszik. Emellett a három művész Szabó Zoltán képeire improvizál is - közölte Donáth László.
Szabó Zoltán 1929-ben született Budapesten, Angyalföld Tripolisznak nevezett nem éppen jó hírű részében. Nagyon szegény családban nőtt föl, és ma is Angyalföldön él. Kisfiúként pásztorkodott, közben rajzolt. Édesapja a 9-10 éves gyerek rajz iránti vonzódását látva elvitte a Szépművészeti Múzeumba, ahol a látvány a fiút megbabonázta. A Dési Huber Kör után 1951-ben fölvették a Képzőművészeti Főiskolára, Fónyi Géza, Barcsay Jenő, Domanovszky Endre, Gráber Margit és Raykai György voltak a tanárai. A főiskola mellett dolgozott is, a Faluszínháznak tervezett díszleteket.
Festői stílusát tömör, konstruktív formaadás, monumentális szemlélet jellemzi. Folyamatosan visszatérő témája az anyaság és a Golgota-motívum. Egy interjúban az mondta, festészetének mércéje, az "örök szerelem" Michelangelo, a reneszánsz nagy mestere.
Angyalföldi Szabó Zoltán kiállítása szeptember közepéig látható a békásmegyeri evangélikus templomban.
Horváth Dávid fotóművész tárlata után a 81 éves Szabó Zoltán festőművész - akit a barátok csak Szabcinak neveznek - kiállítása következik, amely azért is érdekes, mert a művész a monumentális realizmus egyetlen magyar képviselője.
Donáth László a szüleitől "örökölte" Papp Oszkár Kossuth-díjas festőművészt, Japit, aki 1948-49-ben a Dési Huber művészeti kollégiumot igazgatta: ott tette meg az első lépéseket a festészet felé Szabó Zoltán is. Papp Oszkár most közbenjárt a kiállítás ügyben Körmendi Annánál, a Körmendi Galéria tulajdonosánál, és a galéria művészeti szakértőjénél, Egry Margit művészettörténésznél, ugyanis a galéria régóta gyűjti Szabó Zoltán munkáit. Így Egry Margit lett a tárlat kurátora, az anyagot is ő válogatta.
A kiállítás megnyitóján Péteri Dóra, a templom orgonistája, Kallai Nóra csellista és finn mesterük, Timo Kinnunen harmonikán Landini, Rognoni, Bach és Piazzolla műveiből játszik. Emellett a három művész Szabó Zoltán képeire improvizál is - közölte Donáth László.
Szabó Zoltán 1929-ben született Budapesten, Angyalföld Tripolisznak nevezett nem éppen jó hírű részében. Nagyon szegény családban nőtt föl, és ma is Angyalföldön él. Kisfiúként pásztorkodott, közben rajzolt. Édesapja a 9-10 éves gyerek rajz iránti vonzódását látva elvitte a Szépművészeti Múzeumba, ahol a látvány a fiút megbabonázta. A Dési Huber Kör után 1951-ben fölvették a Képzőművészeti Főiskolára, Fónyi Géza, Barcsay Jenő, Domanovszky Endre, Gráber Margit és Raykai György voltak a tanárai. A főiskola mellett dolgozott is, a Faluszínháznak tervezett díszleteket.
Festői stílusát tömör, konstruktív formaadás, monumentális szemlélet jellemzi. Folyamatosan visszatérő témája az anyaság és a Golgota-motívum. Egy interjúban az mondta, festészetének mércéje, az "örök szerelem" Michelangelo, a reneszánsz nagy mestere.
Angyalföldi Szabó Zoltán kiállítása szeptember közepéig látható a békásmegyeri evangélikus templomban.
További írások a rovatból
A tizenkettedik European Remembrance Symposiumról
Vetlényi Zsolt FOLYÓÍRÁS című kiállításának kritikai szemléje
Más művészeti ágakról
Oksana Karpovych: Lehallgatva című filmje a 21. Verzió Filmfesztiválon
Katarina Stanković Neptun vihara és Ida Marie Gedbjerg Az elveszett Mozi könyv című alkotása a 21. Verzió Filmfesztiválon