Budapest festői szépségű város Közép-Európa szívében, amely az évek során sok szerepet játszott; Buenos Aires utcáit imitálta például az 1996-os Evita című filmben és Münchenné változott Steven Speilberg azonos című 2005-ös mozijában. Éppen most forgatják a Rítus című, Rómában játszódó bűnügyi filmet Anthony Hopkinsszal a főszerepben.

Budapest sokarcú város a filmezéshez, igazán azonban a pénzügyi előnyök teszik a magyar fővárost Duna menti Hollywooddá. Több tucatnyi külföldi filmes és televíziós produkció Budapestet választja az európai forgatás helyszínéül Prágával, Párizzsal, Londonnal vagy Szófiával szemben. A külföldi produkcióknak biztosított 20 százalékos adó-visszatérítés, a gyenge magyar valuta és az olcsó munkaerő a vonzó - állapította meg a tekintélyes újság Budapestről keltezett terjedelmes tudósításában.

Ezt tükrözi, hogy a Raleigh Studios, az egyik legnagyobb független filmstúdió az Egyesült Államokban áprilisban nyitotta meg Budapest határában új, 75 millió dollárból felépült 16 hektáros filmes komplexumát. Ott forgatták a jövő évben forgalomba kerülő Monte Carlo című film Monacóban játszódó jeleneteit.

Denise Di Novi társproducer elmondta: több millió dollárt takarít meg azzal, hogy Franciaország helyett elsősorban Magyarországon forgat. "A magyar filmesek ugyanolyan tapasztaltak, mint a hollywoodiak, de itt sokkal olcsóbb forgatni" - mondta, megjegyezve, hogy 17 éve egyetlen filmet sem készített Los Angelesben.

A lap rámutatott arra, hogy a filmgyártás akkor kezdte fokozatosan elhagyni Hollywoodot, amikor az 1980-as években megjelentek a külső stúdiók Utah és Texas államban, sőt, Tunéziában. Ezek a dél-kaliforniaiakkal vetélkedő helyszíneket kínáltak, csak lényegesen olcsóbban. Azóta több más város, köztük Toronto és Prága is filmes városként hirdeti magát.

A kommunizmus 20 évvel ezelőtti összeomlása után Kelet-Közép-Európában több város is szeretett volna Hollywood szegényebb, de gazdaságosabb testvérévé válni. Ez a törekvés felerősödött a globális pénzügyi válság nyomán, újabb bevételi forrásokat kerestek.

Magyarországnak több mint százéves filmes hagyománya van, a filmiparnak olyan titánokat adott az ország, mint Adolph Zukor, a Paramount Pictures alapítója vagy Sir Alexander Korda, a London Films alapítója. Ugyancsak magyar származású Michael Curtiz, a Casablanca rendezője. Az ország azonban azzal került pénzügyi előnybe, hogy 2004-ben elfogadta a filmes produkciók 20 százalékos adó-visszatérítési rendszerét, amit 2008-ban azzal fokoztak, hogy a visszatérítést kiterjesztették bizonyos külföldi gyártási költségekre is.

Nagy összegekről van szó, Magyarország 2004 óta több mint megtízszerezte a külföldi filmekből és koprodukciókból eredő bevételeit, amely 2009-ben elérte a 157 millió dollárt. Marketinges szakemberek rámutatnak: a bevételeken túl az ország nemzetközi hírnevének is jót tett, hogy Budapest a filmes központ varázsával bír, több turista és külföldi befektetés érkezik az országba.

A magyarországi filmgyártás minden gazdasági előnye ellenére a filmeseknek van mire panaszkodniuk: időnként kiábrándító a bürokrácia, és több esetben a lakosság homogén jellege is hátrány. A soketnikumú környezet megteremtése nehézségeket okoz, a kizárólag fehér népességű országban csak többletkiadással lehet például készíteni egy afroamerikaiakról szóló gettófilmet, a feketéket szinte importálni kell a forgatáshoz. Néhány producer egyre jobban aggódik az adó-visszatérítés miatt is, mivel a gazdasági válság nyomán veszteségessé vált magyar cégek nem tudják megfinanszírozni a külföldi produkciókat (a cseh megoldás megnyugtatóbb, ott ezeket a kiadásokat az állami költségvetésből fedezik).

Beau Flynn, a Rítus című film producere ugyancsak a problémák között említette, hogy Magyarország viszonylag tapasztalatlan a nemzetközi produkciók fogadásában, így 16 hetet töltött a helyszínek kiválasztásával és a filmes gárda felmérésével, Los Angelesben ez nem igényelt volna többet 12 hétnél. Hangsúlyozta viszont, hogy ezt messzemenően ellensúlyozzák Budapest előnyei, például az, hogy anélkül tudnak különböző helyszíneken forgatni, hogy lerohannák őket a turisták.

A lap idézte az egyik vezető magyar filmkritikust, Réz Andrást, aki elmondta: a külföldi cégeket ellenállás fogadta néhány helyi filmgyártó részéről, amelyek attól tartottak, hogy egy hollywoodi invázió popkultúrával szennyezi be a néhány részében amúgy is szolgai módon Amerika-barát országot. A kritikus szerint a magyar filmgyártóknak azonban összességében hasznuk származik a külföldi produkciókból.