építészet
Íratlan, de mostanáig tiszteletben tartott hagyománynak számított Rómában, hogy nem emelnek a Szent Péter bazilika 136 méteres kupolájánál magasabb épületet. Nem kizárólag a katolikus egyház központja iránti tiszteletből nem épült magasabb sem a barokk korban, sem a modern építészet történetében. Az urbanisztika felelősei ez idáig nem akarták megtörni a Róma hét dombja rajzolta városképet. Az olasz fővárosra tekintő bármelyik panorámateraszról jól kivehető, hogy az Örök Városban a bazilika mindenhonnan látható kupoláján kívül egyedül a Colosseum teteje emelkedik ki és talán még a Pantheon teknősbéka-alakú csarnoka.
A tabut a polgármester, Gianni Alemanno akarja megdönteni. Bejelentette, hogy a történelmi városközpontban helyes, ha tiszteletben tartják az eddigi gyakorlatot, de Róma külvárosában itt az ideje minél magasabbra törni. Nyissuk meg városunkat a felhőkarcolók előtt - hirdeti Alemanno, azt hangoztatva, hogy ha kell, népszavazással kéri ki Róma lakosainak véleményét.
Egyáltalán nem biztos, hogy a rómaiak pozitív választ adnak a polgármesternek. Milánóval és számos más európai nagyvárossal ellentétben, Rómában a XXI. században sem divat a magasban való építkezés: a Szent Péter bazilika után a második legmagasabb építmény a Telecom olasz telefontársaság 129 méteres tornya. 120 méter magas az idén májusban építeni kezdett Eurosky, amely 28 emeletével Olaszország eddigi legmagasabb lakóháza lesz. Ezek mögött messze lemarad, 92 méterrel, a spanyol Santiago Calatrava tervezte toronyház a külvárosi Tor Vergata negyed egyetemi campusán, és Massimiliano Fuksas felhőalakú, 80 méter magasban felhőként lebegő kongresszusi központja.
Az Eurosky építésze, Franco Purini szerint Rómában is egyre kevesebb a hely, ezért nem vízszintesen, hanem felfelé kell építkezni. A túl magas épületek viszont megakadályozzák, hogy esténként a tengerről fújó szél lehűtse a város levegőjét - mondogatják a rómaiak a nyári kánikulában.