Kovács Gábor tavaly hirdette meg projektjét, mely szerint magáncégek bevonásával hozna létre kortárs művészeti gyűjteményt. Terve szerint száz magáncég öt éven keresztül évi egymillió forinttal támogatná Kovács magánalapítványát. A KOGART (Kovács Gábor Művészeti Alapítvány) a befolyt összeget kortárs képzőművészeti alkotások vásárlására fordítaná. Ebből évente 25 művet elárvereznének, és a befolyt összegből jótékony célokat segítenének. Az eredeti tervek szerint az alapítvány nem igényelne állami támogást nagyszabású tervéhez.

A szakmánál az csapta ki a biztosítékot, hogy a kulturális miniszter épp ma három hete jelentette be: kész minden befolyt 10 forinthoz 5 forintot hozzátenni legfeljebb 50 millió forint erejéig. A szerződés három évre szólna. Ha tudjuk, hogy a tárca évente nem egészen 27 millió forinttal támogatja az összes hazai közgyűjtemény vásárlásait együttvéve, akkor megértjük, mi háborította fel a hazai képzőművészeti élet szakembereit.

A Műkritikusok Nemzetközi Szövetségének (AICA) Magyar Tagozata nyílt levélben fordult Hiller Istvánhoz, melyben kifogásolta, hogy a tárca közpénzekből nem elsősorban állami intézményeket támogat (az AICA leveléből vett részleteket kommentként csatolom a cikkhez).

Tiltakozásukhoz most a Fiatal Képzõmûvészek Stúdiója Egyesület is csatlakozott, és a következő nyílt levelet tette közzé:

A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) csatlakozni kíván a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) Magyar Tagozata Hiller Istvánhoz írt nyílt leveléhez, melyben a szervezet tiltakozik az ellen, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium 50 millió forintnyi közpénz támogatást ad egy magánalapítvány magángyűjteményének fejlesztésére, miközben évente mindössze kevesebb mint 27 millió forintot fordít az összes hazai közgyűjtemény kortárs művészeti vásárlására.

Az OKM a művészet támogatására fordított keretből pályáztatás
nélkül, átláthatatlan logikával támogat intézményeket. Természetesen kulcsfontosságú a magyar művészeti szcéna számára az, hogy a minisztérium a hiány pótlására a magántőke mind nagyobb beáramlását elősegítse, de megengedhetetlen, hogy ezt a közintézmények és a közgyűjtemények figyelmen kívül hagyásával teszi. Az FKSE számára kiemelkedően fontos, hogy a fiatal képzőművészek alkotásai olyan közintézményekbe kerüljenek, ahol azok láthatóvá és elérhetővé válnak a szakma és a széles közönség számára egyaránt, így az OKM egyik elsődleges feladatának ezen intézmények vásárlásainak, illetve az üzleti szférával való kapcsolatuk kialakításának támogatását tartja, nem pedig magángyűjtemények gyarapításának finanszírozását.