A budapesti intézményben a Múzeumok Éjszakája alkalmából egynapos kamarakiállítás is nyílt Széchenyi István relikviáiból, látható például Széchenyi István levele a nádorhoz a - magyar ipar fejlődésének fontos állomását képviselő - hengermalom ügyében, vagy például személyes tárgyak, a gróf sapkája, tintatartója és szivartárcája. A tárgyakat a Soproni Múzeum kölcsönözte a Magyar Nemzeti Múzeumnak. A salgótarjáni kiállítás, amely Komjáthy Jenő és Csontváry Kosztka Tivadar családtörténetét is bemutatja, Nagycenken, Békéscsabán, Nagyváradon, Nyíregyházán, Kassán és Zalaegerszegen is látható lesz, és minden állomáson újabb híres családok történetét ismerhetik meg a látogatók.

Mint elhangzott: a vándorkiállítás honlapjára (www.alehetosegekorszaga.hu) akár saját, személyes 19. századi családtörténetüket is feltölthetik az érdeklődők. A programsorozatot a tervek szerint jövő tavasszal egy nagyszabású, minden addig bemutatott anyagot felvonultató tárlat zárja a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A sajtótájékoztatón közölték: a Nemzeti Kulturális Alap 2010-ben kétéves programot indított A Felemelő Század címmel, amelynek keretében huszonkét múzeum kapott mintegy 300 millió forintos támogatást kiállítási programok szervezésére. A tárlatokon a XIX. század nagyjainak élete mellett a látogatók művelődéstörténeti áttekintést is kaphatnak a korról.

Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója "gyönyörű vállalkozásnak" nevezte a megyei múzeumok összefogását, valamint méltatta a kis kamaratárlat relikviáit, Széchenyi Istvánt a magyar polgárosodás legkiemelkedőbb alakjának nevezve. A főigazgató elmondta, hogy a múzeum ősszel nagyszabású Széchenyi-kiállításnak ad majd otthont.

Sepseiné Vígh Annamária, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium múzeumi főosztályvezetője kiemelte: a nagy, nemzetközi kiállítások sokat adtak a magyar múzeumi rendszernek, de mint fogalmazott: nem mindenkinek. Emlékeztett arra, hogy a megyei múzeumok összefogása A szecesszió vidéke, a vidék szecessziója című kiállítással kezdődött 2008-ban, s azóta számos hasonló tárlatot láthattak a látogatók. Mint mondta: a mostani vándorkiállítás "új minőséget" hoz a megyei tárlatokba, ugyanakkor "nagy kihívásnak" is nevezte, hogy miként lehet eljuttatni a 19. század üzenetét a ma emberének.

Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap bizottságának elnöke, a program megálmodója úgy vélte, a 19. század a magyar történelem legsikeresebb korszaka az államalapítás után, amely egyszerre hozott gazdasági és szellemi fellendülést Magyarországnak. Az elnök kiemelte: a program célja, hogy ne csak a történelem kudarcairól, a levert szabadságharcokról, elvesztett háborúkról emlékezzünk meg, hanem azokról a teljesítményekről is, amelyek a mai polgárság fundamentumát hozták létre.

Vándor László, a Megyei Múzeumok Igazgatóságai Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a 19 megyei intézmény őrzi a magyar múzeumi anyag legnagyobb részét, ám annak sikeres bemutatása csak a múzeumok összefogásával valósulhat meg. Az összefogás fontosságáról szólt Balázs György is, a szervezésben részt vevő Pulszky Társaság elnöke is, kiemelve: a kiállítások a magyar ipar megteremtőiről is megemlékeznek, például Ganz Ábrahámról vagy Mechwart Andrásról.

Basics Beatrix művészettörténész, a tárlat szervezője kiemelte: a kiállítás-sorozatot mintegy egyéves előkészítő munka előzte meg. Mint mondta, az együttműködésben részt vevő hét múzeumban látható tárlathoz mintegy harminc intézmény kölcsönzött anyagot. Kiemelte: a kiállítás anyagainak jelentős része máig ismeretlen volt a nagyközönség előtt.