"Számomra az volt az érdekes, miként lehet a cirkuszi és a színházi eszköztárat egyszerre használni úgy, hogy végül színházi előadás jöjjön létre" - fogalmazott a rendező az MTI-nek.

Mint felidézte, három évvel ezelőtt keresték meg a Francia Cirkuszakadémiától, hogy az akkor induló osztály harmadéves végzős vizsgaelődását rendezze meg. Erre most kerül sor. Schilling Árpád kitért arra, hogy a diákok vizsgaelőadásait rendszerint hosszú turnéra viszik, amelynek színpadra állításához általában koreográfust vagy cirkuszművészeket kérnek fel.

"Mivel szeretnék közelebb vinni a mintegy harminc éve létező új cirkusz irányzatot a színházhoz, az utóbbi években elkezdtek színházi rendezőket hívni" - indokolta azt, miért rá esett a Francia Cirkuszakadémia választása.

Schilling Árpád hangsúlyozta: az akadémia tanulói nem csupán cirkuszi számokat tanulnak be. Úgy vélte, ehhez keveset tudna hozzátenni egy színházi rendező, ám itt olyan módszert találtak ki, amely során a diákokat, akik amúgy hagyományos cirkuszi formákat használnak, kimozdítják a színházi és a kortárs tánc felé: tanulnak kortárs táncot, prózai színészetet, sőt hangszeren játszanak. A rendező szerint a tanulók így már korábban megismerték a színházra jellemző fogalmakat.

A Krétakör alapítója elmondta, hogy a mostani előadás létrejöttét hosszú beszélgetések előzték meg. Schilling Árpád elsősorban arra volt kíváncsi, mit gondolnak a diákok az akadémiáról, a cirkuszról mint művészeti formáról, mit akarnak kifejezni általa.

"Megnéztem videón az etűdjeiket, művészi vizsgáikat, és törekedtem arra, hogy arra építsem a műsort, amivel eredetileg is foglalkoztak" - mesélte. Az előadáshoz azokat a személyes történeteket használta fel, amelyek a művészeket az eszközükhöz kötik. "Közben persze saját mániáimat, történeteimet is belevittem" - tette hozzá.

Az előadás címe is egy személyes történetre épül. Az egyik diák biciklivel tartott hazafelé az iskolából, amikor elé ugrott egy nyúl, és kihasználva a bicikli fénykörét futott vele úgy egy kilométert.

"Lám itt van egy mezei nyúl, amelyik tudja használni az embert és annak eszközeit. Szerintem az artisták is a fizikai és a szellemi teljesítőképesség határait keresik, ami által jobban érthetik magukat és a környezetüket. Így azt mondtam nekik, ti is ilyen városi nyulak vagytok" - emlékezett Schilling Árpád. Az előadásban ugyanakkor nincs jelmez és díszlet sem.

Az MTI kérdésére a rendező elmondta: mint minden eddigi színházi munkájában, most is a "legáttetszőbb körülményeket" szerette volna létrehozni, hogy a produkció minél inkább az emberre, a személyiségre koncentrálhasson. Ugyanabban a tréningruhában lépnek fel, amiben a próbákon is vannak és fény sincs, csupán egy generálvilágítás világítja be a teret. A "laboratóriumi" helyzetet praktikus szempontok is indokolták, mivel tizenhat ember eszközeinek kell elférnie a színpadon, ezért nehezen volt elképzelhető, hogy díszletet építsenek, "miközben ezeket a hihetetlen vasszerkezeteket kellett elhelyezni a térben".

Az Urban rabbits című produkció szombattól június 27-ig (21. és 25. kivételével) esténként 20 órától látható a Fővárosi Nagycirkuszban. Budapest után Pécsett vendégszerepel, a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program keretében szervezett Cirkusz és Utcaszínház Fesztiválon lesz látható július 23-án és 25-én este.