A Leopold Múzeumban látható tárlat a legnagyobb, amely eddig Olbrich munkásságával foglalkozott, egyben negyven év után az első nagy Olbrich-kiállítás Bécsben.

Egy korai műve, az 1898-ban elkészült bécsi Szecesszió Háza tette egy csapásra híressé és avatta a modern építészet egyik élharcosává Olbrichot. A korabeli közvélemény - a feltűnő és rendhagyó, kupolára emlékeztető tetődísz miatt - fanyalogva csak "arany káposztafejnek" nevezte az épületet. A Szecesszió Háza a bécsi szecessziós mozgalom kiállítótermének épült, egyik termének falát ma is díszíti Gustav Klimt híres Beethoven-fríze.

Olbrich nevéhez fűződik többek között egy németországi művésztelep, a darmstadti Mathildenhöhe épületeinek jó része is. Az Ernő Lajos hesseni nagyherceg kezdeményezésére és anyagi támogatásával létrejött épületegyüttest gondozó intézet szeretné elérni, hogy a műemlékek kerüljenek fel az UNESCO világörökségi listájára.

A sziléziai származású osztrák építész, iparművész a századfordulós művészeti irányzathoz híven számos művészeti ágban tevékenykedett. Épülettervei nem ritkán a lakásbelső legapróbb részleteire is kiterjedtek. A 300 kiállítási tárgyból álló tárlat bútorok, textíliák, rajzok, akvarellek és épülettervek, valamint iparművészeti tárgyak segítségével mutatja be munkásságát és veti össze kortársai - Gustav Klimt festő, Otto Wagner építész és Koloman Moser festő, iparművész - alkotásaival.

A tárlat szeptember 27-ig látogatható.