irodalom
2008. 03. 29.
Szegény Dickens és ármányka
Egy évvel a halála előtt, 1869-ben Charles Dickens végrendeletben rögzítette, hogy csak alkotóként emlékezhet rá az utókor. Se emlékmű, se nagyszabású temetési ünnepség, se kegyhely nem emlékeztethet a britek egyik legfontosabb alkotójára.
Majd 140 évvel a halála után újra fellángolt a vita a végrendeletet megmásíthatatlannak tekintő Dickens-rajongók és az író örökösei között. Dickens születésének 200. évfordulója kapcsán a család képviseletében az ükunoka, Mark Charles Dickens azt nyilatkozta, hogy a végrendeletben foglaltak már rég érvényüket vesztették, ezért semmilyen akadályát nem látja annak, hogy a regényekből is ismerős kenti épületnél, ahol Dickens gyermekéveit töltötte, egy szobrot állítsanak a tiszteletére. A tervet azonban határozottan ellenzi több szervezet is, köztük a Dickens Társaság, akik úgy vélik, az egyértelműen megfogalmazott rendelkezést ma is tiszteletben kell tartania az utókornak. A városi képviselőtestület egy köztes megoldást javasol, olyan szobrot vagy emlékművet képzelnek el, ami például az egyik szereplőt mintázná meg, ezzel emlékezvén az irodalmi nagyságra. A világ eleddig egyetlen Dickens-szobra Philadelphiában található, 1894-ben avatták fel, s bár az "amerikai nép ajánkékaként" Angliának szánták, az író fia visszaküldte az alkotást, éppen apjának végrendeletére hivatkozva - olvasható a The Independentben.
További írások a rovatból
Interjú Beck Tamással, a 33. Salvatore Quasimodo Költőverseny fődíjasával
Megjelent a szerző emlékiratainak folytatása, A másik egy
A Könyvfesztiválon Pierre Assouline-t kérdezték a Goncourt-díjról
Más művészeti ágakról
Matthäus Wörle Ahol régen aludtunk és Miklós Ádám Mélypont érzés című dokumentumfimje a 21. Verzió Filmfesztiválon