art&design
2010. 06. 10.
Ráncfelvarrás a világ legnagyobb Buddha-szobrán
Újabb tatarozásra szorul a világ legnagyobb Buddha-szobra a kínai Szecsuan (Sichuan) tartományban.
A 71 méter magas Lösani (Leshan) Buddha 1949 óta most esik át hetedszer "ráncfelvarráson": rendbe kell hozni felületét, meg kell szabadítani a dudvától és be kell tapasztani az időjárás viszontagságai okozta repedéseket.
A sziklába vésett óriásszobrot gondozó helyi bizottság még az idén megvizsgálja a Buddhát, és előreláthatólag jövőre kezdődik meg a műalkotás felújítása - közölte Peng Hszüe-ji (Peng Xueyi), a lösani kulturális relikviákat kezelő intézet igazgatója.
A Tang-dinasztia uralma alatt, a VIII.-IX. században 90 év alatt faragták ki a szobrot a part menti sziklából a Miancsiang (Mianjiang), Csingji (Qingyi) és a Tatu (Dadu) folyók találkozásánál. Az ülő Buddhát egy hatalmas faszerkezet védte ötszáz éven keresztül az esőtől és a napfénytől. Az építmény megsemmisült az egymást követő háborúkban, ezért a XV. századtól kezdve az özönvízszerű monszunesők, a szél és a szubtropikus időjárás kikezdte a műalkotás felületét.
A Lösan városában, Szecsuan délnyugati részén található szobrot az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete (UNESCO) 1996-ban a világörökség részének nyilvánította.
A sziklába vésett óriásszobrot gondozó helyi bizottság még az idén megvizsgálja a Buddhát, és előreláthatólag jövőre kezdődik meg a műalkotás felújítása - közölte Peng Hszüe-ji (Peng Xueyi), a lösani kulturális relikviákat kezelő intézet igazgatója.
A Tang-dinasztia uralma alatt, a VIII.-IX. században 90 év alatt faragták ki a szobrot a part menti sziklából a Miancsiang (Mianjiang), Csingji (Qingyi) és a Tatu (Dadu) folyók találkozásánál. Az ülő Buddhát egy hatalmas faszerkezet védte ötszáz éven keresztül az esőtől és a napfénytől. Az építmény megsemmisült az egymást követő háborúkban, ezért a XV. századtól kezdve az özönvízszerű monszunesők, a szél és a szubtropikus időjárás kikezdte a műalkotás felületét.
A Lösan városában, Szecsuan délnyugati részén található szobrot az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete (UNESCO) 1996-ban a világörökség részének nyilvánította.
További írások a rovatból
Kritika a roveretói Művészet és fasizmus című kiállításról