A méltatás szerint Maalouf vezető szerepet játszik a kortárs irodalomban a mediterrán kultúra felfedezésében, és úgy ábrázolja a térséget, mint az együttélés és a tolerancia szimbolikus helyszínét.

Maalouf Bejrútban született. Az ottani Francia Egyetemen végezte politikai gazdaságtan és szociológia tanulmányait, majd az An-Nahar című napilap munkatársa lett. Az 1975-ben kitört és 15 évig húzódó libanoni polgárháború miatt 1976-ban Franciaországba költözött, és a Jeune Afrique folyóirat szerkesztője lett.

A vietnami háborúról és az iráni forradalomról is cikkezett. Regényeihez gyakran vesz alapul valós történelmi eseményeket, mint A keresztes háborúk arab szemmel című könyve esetében is. Taniosz sziklája című művéért 1993-ban elnyerte a francia Goncourt-díjat.

A 61 esztendős író további magyarul is olvasható regényei között szerepel a Szamarkand, A pápa rabszolgája, a Leo Africanus és a Fénykertek.
Az Asztúria hercege-díjat évente nyolc kategóriában ítélik oda, az irodalmi győztest szerdán nevezték meg. Az utóbbi hetekben már közzétették a művészeti, a társadalomtudományi, a kommunikáció, valamint a tudományos és technikai kutatás kategória idei díjazottjainak nevét is.