A beruházás részleteit ismertető, helyszínen tartott keddi sajtótájékoztatón Noah M. Steinberg elnök-vezérigazgató elmondta, hogy a fenntarthatóság központi helyet foglal el a városrészről alkotott víziójukban.

Ennek szellemében energiatakarékos épületeket terveznek, külön HÉV-megállót és kerékpárutat építenek, és igyekeznek minél jobban kihasználni a Duna közelségét is.

"Mivel egy dunai saroktelekről van szó, amelyet a folyó főága és a ráckevei Duna-ág két oldalról is határol, több száz méteren át végig parkosítjuk a partot, hogy az itt lakók és a látogatók is élvezhessék a víz közvetlen közelségét" - magyarázta Steinberg a Duna Passage névre keresztelt leendő városrészről, amelynek energiafelhasználása a tervek szerint összességében 40-50 százalékkal is elmaradhat a szokásostól.

A Ferencvároshoz tartozó negyed építésekor a legkülönfélébb környezettudatos technológiákat alkalmazzák majd: többek között növényzettel borított, lélegző zöldtetőket alakítanak ki, a Duna vizét felhasználják az épületek hűtésére, a használati meleg víz jelentős része a tetőn elhelyezett napkollektorokból származik majd, valamint fenntartható és újrahasznosítható anyagokat használnak az építkezésnél. Egy észak-déli irányú főutat leszámítva a terület szinte teljesen autómentes lesz, a belső közlekedést a tervek szerint kisbuszjárat segíti majd.

A városrész funkcióit vegyesre tervezik. A hídhoz közelebbi részen 135 ezer négyzetméter iroda épül, 87 ezer négyzetméteren ezer lakás kap helyet, míg az üzletek, vendéglátóhelyek alapterülete 8 ezer négyzetméter lesz. A százmilliárd forint összköltségvetésű beruházás 2011-ben indul, az első irodákat 2013-ban adhatják át, a végső szalagátvágás pedig 2021-ben várható.

A tervezés jogát 2008-ban versenyben nyerte el a londoni székhelyű Foster+Partners építésziroda. Ez a cég tervezte egyebek mellett a berlini Reichstag újjáépítését, a londoni városházát és az új pekingi repülőteret is.

Nigel Dancey, az iroda vezető tervezője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy cége alapításától, azaz több mint négy évtizede a fenntarthatóság jegyében tervez. Mint hangsúlyozta, örömmel vállalták első budapesti megrendelésüket, hiszen a telek Európa egyik legjobbja, többek között remek fenntarthatósági adottságokkal rendelkezik. "Részletes modellezést végeztünk, amelynek segítségével energetikai szempontból optimalizáltuk az épületek elhelyezését, tájolását, formáját" - magyarázta.

A telek egyik része korábban a VITUKI-é volt, sokan a kutatóintézet toronyházáról is azonosítják be a szóban forgó területet, amely szerves egységet alkot a híd északi részén megépült Művészetek Palotájával és Nemzeti Színházzal. A VITUKI székháza egy kis területtel továbbra is az intézeté marad.