art&design
2010. 06. 08.
Raffaellótól Goyáig: a Szépművészeti Moszkvában
Raffaellótól Goyáig címmel nyílt a budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményének 60 képéből kiállítás a moszkvai Puskin múzeumban hétfőn.
A magyar múzeum az európai festészet klasszikus remekműveit mutatja be az orosz fővárosban: egyebek között Raffaello, Giorgione, Tiziano, Veronese, Tintoretto, Dürer, Hals, Velasquez, El Greco, Goya, Brueghel és további olasz, flamand, valamint holland mesterek alkotásait.
Az ünnepélyes megnyitót megelőző sajtótájékoztatón Czére Andrea, a Szépművészeti Múzeum tudományos főigazgató-helyettese elmondta: a most Moszkvában bemutatott képek java a múzeum Régi képtárából, az Esterházy-gyűjteményből való, s személyesen Irina Antonova, a Puskin múzeum igazgatója válogatta össze a kiállítás anyagát, amely híven tükrözi a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének arányait.
Czére Andrea hozzátette: a két múzeum kapcsolatai az ötvenes évekre nyúlnak vissza, s az utóbbi időben mintha újabb reneszánszukat élnék.
Gilyán György moszkvai magyar nagykövet a két ország közötti kulturális kapcsolatok eredményeiről, élénküléséről beszélt az újságírók előtt.
Antonova, aki 1961 óta áll az Ermitázs után leggazdagabb orosz múzeum élén, köszönetet mondott azért, hogy a budapesti múzeum rendelkezésre bocsátotta a képeket. Antonova szintén azt emelte ki, hogy a kiállítás híven tükrözi a budapesti múzeum gyűjteményének arányait, mind a festők, mind a műfajok tekintetében, s jól megfelel azon szándékuknak, hogy olyat mutassanak a kiállítás látogatóinak, ami a Puskin múzeum gyűjteményéből hiányzik.
Antonova kijelentette: a most megnyílt tárlat méltó a Puskin múzeum nagysikerű kiállításaihoz, amelyeket korábban egyebek között a New York-i Metropolitan Museum of Art, a madridi Prado, vagy a bécsi Kunsthistorisches Museum anyagából rendeztek.
Nem állta meg, hogy meg ne említse: nem minden kért képet bocsátott rendelkezésre a budapesti múzeum, de megértéséről biztosította a magyar kollégákat, s elkerülte a választ arra a kérdésre, hogy mit nem hozhatott el Moszkvába.
Czére Andrea az MTI kérdésére azt mondta: maga sem tudja konkrétan, amely képekről lehet szó. Tény azonban, hogy minden múzeumban, így a Szépművészetiben is vannak képek, amelyeket nem adnak kölcsön például állapotuk miatt, vagy azért, mert anyaguk különösen sérülékeny, mint például a fára festett képeké. Kiemelte azonban, hogy a moszkvai tárlaton nagy számban szerepelnek olyan képek, amelyeket nem szívesen, s ezért csak igen ritkán adnak kölcsön, így egyes festők főművei és még fára festett alkotás is látható a Puskin múzeumban.
Végül a kiállítás egyik rendezője érdekességként elmondta: El Greco Bűnbánó Magdolna című képe eredetileg Szergej Scsukin orosz gyűjtőé volt - Scsukin és Ivan Morozov textilkereskedők 1917-ben államosított gyűjteményei képezik a Puskin múzeum anyagának jelentős részét -, de a gyűjtő a képet maga adta el Párizsban. A mű később az Esterházy-gyűjteménybe került, s most "átmenetileg hazalátogatott Moszkvába".
Az ünnepélyes megnyitót megelőző sajtótájékoztatón Czére Andrea, a Szépművészeti Múzeum tudományos főigazgató-helyettese elmondta: a most Moszkvában bemutatott képek java a múzeum Régi képtárából, az Esterházy-gyűjteményből való, s személyesen Irina Antonova, a Puskin múzeum igazgatója válogatta össze a kiállítás anyagát, amely híven tükrözi a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének arányait.
Czére Andrea hozzátette: a két múzeum kapcsolatai az ötvenes évekre nyúlnak vissza, s az utóbbi időben mintha újabb reneszánszukat élnék.
Gilyán György moszkvai magyar nagykövet a két ország közötti kulturális kapcsolatok eredményeiről, élénküléséről beszélt az újságírók előtt.
Antonova, aki 1961 óta áll az Ermitázs után leggazdagabb orosz múzeum élén, köszönetet mondott azért, hogy a budapesti múzeum rendelkezésre bocsátotta a képeket. Antonova szintén azt emelte ki, hogy a kiállítás híven tükrözi a budapesti múzeum gyűjteményének arányait, mind a festők, mind a műfajok tekintetében, s jól megfelel azon szándékuknak, hogy olyat mutassanak a kiállítás látogatóinak, ami a Puskin múzeum gyűjteményéből hiányzik.
Antonova kijelentette: a most megnyílt tárlat méltó a Puskin múzeum nagysikerű kiállításaihoz, amelyeket korábban egyebek között a New York-i Metropolitan Museum of Art, a madridi Prado, vagy a bécsi Kunsthistorisches Museum anyagából rendeztek.
Nem állta meg, hogy meg ne említse: nem minden kért képet bocsátott rendelkezésre a budapesti múzeum, de megértéséről biztosította a magyar kollégákat, s elkerülte a választ arra a kérdésre, hogy mit nem hozhatott el Moszkvába.
Czére Andrea az MTI kérdésére azt mondta: maga sem tudja konkrétan, amely képekről lehet szó. Tény azonban, hogy minden múzeumban, így a Szépművészetiben is vannak képek, amelyeket nem adnak kölcsön például állapotuk miatt, vagy azért, mert anyaguk különösen sérülékeny, mint például a fára festett képeké. Kiemelte azonban, hogy a moszkvai tárlaton nagy számban szerepelnek olyan képek, amelyeket nem szívesen, s ezért csak igen ritkán adnak kölcsön, így egyes festők főművei és még fára festett alkotás is látható a Puskin múzeumban.
Végül a kiállítás egyik rendezője érdekességként elmondta: El Greco Bűnbánó Magdolna című képe eredetileg Szergej Scsukin orosz gyűjtőé volt - Scsukin és Ivan Morozov textilkereskedők 1917-ben államosított gyűjteményei képezik a Puskin múzeum anyagának jelentős részét -, de a gyűjtő a képet maga adta el Párizsban. A mű később az Esterházy-gyűjteménybe került, s most "átmenetileg hazalátogatott Moszkvába".
További írások a rovatból
A tizenkettedik European Remembrance Symposiumról