irodalom
2010. 06. 07.
Forster írás helyett szexre fordította energiáját
E. M. Forster angol író Út Indiába című, 1924-es regénye után egészen 1970-ben bekövetkezett haláláig már nem írt újabb regényt - egy új életrajz szerzője szerint azért, mert homoszexuális kapcsolataiban élte ki energiáit.
"Híresebb író lehettem volna, ha többet írok, jobban mondva publikálok, de a szex megakadályozott ebben" - írta Forster halála előtt. Wendy Moffat, a pennsylvaniai Dickinson College tanára szerint ez a mondat arra utal, hogy Forster a húszas éveiben még meglévő alkotó-energiáját a fizikai kielégülés elszívta. Korábban a mondatot széles körben úgy értelmezték, hogy a szexuális frusztrációra vonatkozik.
A Daily Telegraph című brit napilap internetes kiadása (www.telegraph.co.uk) szerint Moffat egy Forsterről szóló életrajzi mű írása közben fedezte fel az angol író titkos "szexnaplóját" a Cambridge-i Egyetemen.
Ebből kiderül, hogy az író fiatal férfiként elnyomta homoszexualitását, s csak érett fejjel, 38 évesen veszítette el szüzességét egy sebesült katonától, amikor 1917-ben a Vöröskeresztnél teljesített szolgálatot Egyiptomban. Erről az eseményről "losing R", vagyis a tiszteletreméltóság, jóhír (respectability) elvesztéseként tesz említést a napló.
A szexuális eszmélést követően Forster számos kapcsolatot alakított ki munkásosztálybeli férfiakkal, többek között egy villamosellenőrrel és két rendőrrel. Naplójában azt írja: "Szeretni akarok egy alsóbb osztályokhoz tartozó erős, fiatal férfit, és azt akarom, hogy ő is viszontszeressen, sőt bántson". Anyja 1945-ös halála után az író egyedül élt Londonban és Cambridge-ben, de szoros kapcsolatot tartott fenn számos férfival, köztük egy Bob Buckingham nevű nős rendőrrel.
1924-ben jelenik meg Út Indiába című utolsó, sokak szerint legnagyobb regénye, ezután azonban - élete hátralévő 46 évében - már csak alkalmilag ír novellákat, esszéket és színpadi műveket.
Wendy Moffat szerint ez annak is köszönhető, hogy Forster elveszítette érdeklődését a középosztálybeli családi drámák, korábbi kedvelt témája iránt, amikor Egyiptomból visszatérve belefolyt a londoni meleg szubkultúrába. "A házasság mint téma maskarává vált számára" - fogalmazott az irodalmár.
Forster egyetlen regénye, az 1914-ben írt Maurice szól a homoszexualitásról, ezt azonban csak halála után, 1971-ben adták ki. Moffat szerint a mű bizonyság Forster elképesztő képzelőerejére, hiszen azt évekkel első szexuális kapcsolata előtt írta.
A Daily Telegraph című brit napilap internetes kiadása (www.telegraph.co.uk) szerint Moffat egy Forsterről szóló életrajzi mű írása közben fedezte fel az angol író titkos "szexnaplóját" a Cambridge-i Egyetemen.
Ebből kiderül, hogy az író fiatal férfiként elnyomta homoszexualitását, s csak érett fejjel, 38 évesen veszítette el szüzességét egy sebesült katonától, amikor 1917-ben a Vöröskeresztnél teljesített szolgálatot Egyiptomban. Erről az eseményről "losing R", vagyis a tiszteletreméltóság, jóhír (respectability) elvesztéseként tesz említést a napló.
A szexuális eszmélést követően Forster számos kapcsolatot alakított ki munkásosztálybeli férfiakkal, többek között egy villamosellenőrrel és két rendőrrel. Naplójában azt írja: "Szeretni akarok egy alsóbb osztályokhoz tartozó erős, fiatal férfit, és azt akarom, hogy ő is viszontszeressen, sőt bántson". Anyja 1945-ös halála után az író egyedül élt Londonban és Cambridge-ben, de szoros kapcsolatot tartott fenn számos férfival, köztük egy Bob Buckingham nevű nős rendőrrel.
1924-ben jelenik meg Út Indiába című utolsó, sokak szerint legnagyobb regénye, ezután azonban - élete hátralévő 46 évében - már csak alkalmilag ír novellákat, esszéket és színpadi műveket.
Wendy Moffat szerint ez annak is köszönhető, hogy Forster elveszítette érdeklődését a középosztálybeli családi drámák, korábbi kedvelt témája iránt, amikor Egyiptomból visszatérve belefolyt a londoni meleg szubkultúrába. "A házasság mint téma maskarává vált számára" - fogalmazott az irodalmár.
Forster egyetlen regénye, az 1914-ben írt Maurice szól a homoszexualitásról, ezt azonban csak halála után, 1971-ben adták ki. Moffat szerint a mű bizonyság Forster elképesztő képzelőerejére, hiszen azt évekkel első szexuális kapcsolata előtt írta.
További írások a rovatból
A februári Valójában senki zenés színházi előadással egybekötött beszélgetésről