bezár
 

art&design

2010. 06. 01.
Debrecenbe vinnék a balfi Magyar Fájdalom Szobrát
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Debrecen önkormányzata lépéseket tett annak érdekében, hogy a városba kerüljön a jelenleg Balfon álló Magyar Fájdalom Szobra - közölte Karácsonyi György, a Debreceni Városvédő és Szépítő Egyesület önkormányzati képviselője sajtótájékoztatón a városban kedden.

prae.hu

A képviselő elmondta: tíz éve állították vissza Emile Guillaume azonos nevű, 1933-ban készült szobrát - amely a Balfon álló 1932-es alkotás csonka változata - eredeti helyére, a debreceni Bem térre. Az teljes alakos szobor viszont hosszú utat bejárva jelenleg Fürdőző nő alternatív néven áll a Sopronhoz tartozó Balfon - mondta Karácsonyi György.

Hozzátette: a tárgyalások még folyamatban vannak. A balfi szobor ugyanis a helyi kórház, vagyis közvetve az állam tulajdona. Az elmúlt években - mint mondta - a kormányzati politika nem tette lehetővé a kérdés felvetését, de most bizakodnak, hogy ebben is változás jön.

Ha a tárgyalások sikerrel járnának, a balfi gyógyfürdőben a szobor másolata továbbra is állhatna Fürdőző nő néven, Debrecenben pedig egymás mellett lehetne a két alkotás - ismertette elképzeléseit. A szobrot 1932. október 6-án állították fel a mai Szabadság téren, talapzatán a következő felirattal: "Ez a szobor a trianoni szerződés által elrabolt gyermekei sorsát sirató Magyarország fájdalmát jelképezi. Alkotója francia szobrász, Emile Guillaume. Ezen emlékművet a szenvedő magyar nemzetnek ajánlotta fel Magyarország angol barátja, Viscount Rothermere."

A szobrot 1947-ben távolították el a Szabadság térről, 1948-ban pedig a Margit-szigeti Palatinus fürdő bejáratánál állították föl. Itt az eredeti talapzat nélkül, immár Napfürdőző nőként Csorba Géza Napozó című, a háborúban elpusztult szobra helyére. Csorba alkotását 1967-ben újrafaragták, ekkor Guillaume szobra raktárba került, és csak 1973-ban állították föl Balfon.
nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Hajdu Levente megnyitószövege a Kaján szisztémák című kiállításhoz
A Present Eye Looking to the Past című kiállításról
Az acb Galéria Redők című tárlatáról
(Súlyosan elfogult vélemény)

Más művészeti ágakról

Kupihár Rebeka A heterók istenéhez kötetbemutatójáról
Kosztolányi Dezső Őszi reggeli című verséről
A BIFF filmfesztivál UNSEEN fotókiállítása
Az idei Verzión fókuszba kerülnek az anyák küzdelmei


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés