art&design
2010. 05. 29.
Hányattatott sorsú Klimt-festmény kerül kalapács alá
Egy Holokauszt-áldozat örököseinek nemrég visszaszolgáltatott Klimt-festmény kerül júniusban kalapács alá a Christie's londoni árverésén.
A Ria Munk portréja III című alkotást Gustav Klimt 1917-18-ban festette a Munk család megbízásából. A képen szereplő Ria 1911-ben szerelmi bánatában öngyilkosságot követett el. Anyja, aki Klimt fő mecénása, Serena Lederer testvére volt, megbízta a festőt, hogy fesse meg lánya arcképét a halotti ágyon. Az első két próbálkozást a család visszautasította, és csak a harmadik, most aukcióra kerülő képet fogadták el.
Ria anyját, Aranka Munkot a nácik koncentrációs táborba hurcolták, ahol 1941-ben meghalt. A festmény a nácikhoz került, majd egy műkereskedőn keresztül a linzi Lentos galériába.
Visszaszolgáltatására egy bécsi ügyvéd, Alfred Noll 2007-ben tett javaslatot Aranka örököseinek. Tavaly Linz városa egy független szakértői vizsgálat után helyt adott a kérelemnek, miután igazolást nyert, hogy a kép valóban a nácikon keresztül került a galériába.
A festmény a várakozások szerint 14-18 millió fontért (4,5-5,8 milliárd forintért) kelhet el.
A második Ria-portrét Klimt megváltoztatta: széles körben elfogadott nézet szerint ebből született a Die Tänzerin (A táncosnő) című alkotás, amely ma a New York-i Neue Galerie-ben látható.
A közelmúltban volt más példa arra, hogy egy nagy értékű Klimt-kép visszakerült az eredeti tulajdonos örököseihez. Négy évvel ezelőtt egy bírósági ítélet arra kötelezte Ausztriát, hogy szolgáltasson vissza öt Klimt-festményt a Kaliforniában élő Maria Altmann-nak. Altmann annak a családnak a leszármazottja, amelytől 1938-ban a nácik elvették a festményeket; a képek a háború után a bécsi Belvedere múzeumba kerültek.
Ria anyját, Aranka Munkot a nácik koncentrációs táborba hurcolták, ahol 1941-ben meghalt. A festmény a nácikhoz került, majd egy műkereskedőn keresztül a linzi Lentos galériába.
Visszaszolgáltatására egy bécsi ügyvéd, Alfred Noll 2007-ben tett javaslatot Aranka örököseinek. Tavaly Linz városa egy független szakértői vizsgálat után helyt adott a kérelemnek, miután igazolást nyert, hogy a kép valóban a nácikon keresztül került a galériába.
A festmény a várakozások szerint 14-18 millió fontért (4,5-5,8 milliárd forintért) kelhet el.
A második Ria-portrét Klimt megváltoztatta: széles körben elfogadott nézet szerint ebből született a Die Tänzerin (A táncosnő) című alkotás, amely ma a New York-i Neue Galerie-ben látható.
A közelmúltban volt más példa arra, hogy egy nagy értékű Klimt-kép visszakerült az eredeti tulajdonos örököseihez. Négy évvel ezelőtt egy bírósági ítélet arra kötelezte Ausztriát, hogy szolgáltasson vissza öt Klimt-festményt a Kaliforniában élő Maria Altmann-nak. Altmann annak a családnak a leszármazottja, amelytől 1938-ban a nácik elvették a festményeket; a képek a háború után a bécsi Belvedere múzeumba kerültek.
További írások a rovatból
Az acb Galéria Redők című tárlatáról
Eperjesi Ágnes és Várnagy Tibor: TAVATE: lebegés című tárlata az acb Galériában
Gondolatok Metzing Eszter The skin sees when the eyes touch című kiállításáról, Inda Galéria / Budapest
Más művészeti ágakról
A tatabányai Jászai Mari Színház Hóhérok előadása a Városmajorban
Megnyitó: 2024. szeptember 12. csütörtök 17:00