film
2010. 05. 18.
Lengyel rendezőé a legkiválóbb európai filmtervnek járó uniós díj
Pawel Pawlikowski, Nagy-Britanniában élő lengyel filmrendező Sister of Mercy című filmtervével érdemelte ki idén azt a díjat, amelyet az uniós MEDIA program által támogatott projektek közül a legkiválóbb európai vonatkozású filmtervnek ítélt oda az Európai Bizottság - jelentette be hétfőn Andrula Vasziliu oktatásügyért, kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős uniós biztos a 63. cannes-i filmfesztiválon.
A brit-lengyel koprodukcióban készülő film forgatása a tervek szerint jövő nyáron kezdődik Lengyelországban.
A ciprusi biztos a döntést az "európai randevú" napján jelentette be, amelyet 2003 óta rendeznek meg a cannes-i filmfesztiválon. A világ egyik legjelentősebb filmes seregszemléjének különböző szekcióiba idén összesen húsz olyan európai filmet válogattak be, amelynek finanszírozását az Európai Unió MEDIA programja támogatta.
Közülük hat az Arany Pálmáért folyó hivatalos versenyprogramban is szerepel. Az elmúlt tíz év cannes-i fődíjas filmjei közül pedig nyolc részesült a MEDIA program támogatásában - hangsúlyozta az uniós biztos.
Az Európa-nap keretében az uniós döntéshozók, köztük Doris Pack, az Európai Parlament kulturális bizottságának elnöke
a filmszakma, valamint az európai és regionális filmalapok képviselőivel az európai filmfinanszírozás jövőjével kapcsolatos kérdéseket vitatták meg, s a MEDIA program 2013 után esedékes változástatásaira tettek javaslatokat.
A vitanap két fő témája a digitalizáció és a filmtámogatási alapok jövője volt. Uniós vélemény szerint az új lehetőséget jelentő digitalizáció térnyerésével a filmalapoknak a gyártás közvetlen támogatása helyett az egyre nehezebbé váló forgalmazásban és a filmoktatásban kell fokozatosan egyre nagyobb szerepet vállalniuk.
A MEDIA program 2007 és 2013 között összesen 755 millió euróval támogatja az európai filmipart, mindenekelőtt az európai filmek hatékonyabb terjesztésére, népszerűségük növelésére, valamint az ágazat versenyképesebbé tételére koncentrálva. A támogatásban részesülő produkciós cégek általában 50 ezer euró körüli összeget kapnak.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint a regionális alapoknak - amelyek egyes európai filmeknél a költségvetés egyharmadát biztosítják - lehetőséget kell adni arra, hogy rugalmas módon, helyi szinten gondolják végig, milyen módon kívánják a filmeket támogatni, és a különböző alapok közötti együttműködést is ösztönözni kell a jövőben.
Keresnyei János, a Dél-Dunántúli Regionális Filmalap vezetője a konferencián arról beszélt, hogy mivel Magyarországon nem létezik a régiórendszer, a filmalapok általában teljesen egyéni kezdeményezésre, de a nyugat-európai országokban működő alapok mintájára jönnek létre. Az általa vezetett, 2008-ban létrejött pécsi alaphoz hasonló működik már Győrben, Debrecenben, Miskolcon, és most terveznek egyet Kecskeméten is. Elmondása szerint munkahelyteremtés szempontjából a jövőt tekintve a világ egyik legdinamikusabban fejlődő iparágáról van szó.
A ciprusi biztos a döntést az "európai randevú" napján jelentette be, amelyet 2003 óta rendeznek meg a cannes-i filmfesztiválon. A világ egyik legjelentősebb filmes seregszemléjének különböző szekcióiba idén összesen húsz olyan európai filmet válogattak be, amelynek finanszírozását az Európai Unió MEDIA programja támogatta.
Közülük hat az Arany Pálmáért folyó hivatalos versenyprogramban is szerepel. Az elmúlt tíz év cannes-i fődíjas filmjei közül pedig nyolc részesült a MEDIA program támogatásában - hangsúlyozta az uniós biztos.
Az Európa-nap keretében az uniós döntéshozók, köztük Doris Pack, az Európai Parlament kulturális bizottságának elnöke
a filmszakma, valamint az európai és regionális filmalapok képviselőivel az európai filmfinanszírozás jövőjével kapcsolatos kérdéseket vitatták meg, s a MEDIA program 2013 után esedékes változástatásaira tettek javaslatokat.
A vitanap két fő témája a digitalizáció és a filmtámogatási alapok jövője volt. Uniós vélemény szerint az új lehetőséget jelentő digitalizáció térnyerésével a filmalapoknak a gyártás közvetlen támogatása helyett az egyre nehezebbé váló forgalmazásban és a filmoktatásban kell fokozatosan egyre nagyobb szerepet vállalniuk.
A MEDIA program 2007 és 2013 között összesen 755 millió euróval támogatja az európai filmipart, mindenekelőtt az európai filmek hatékonyabb terjesztésére, népszerűségük növelésére, valamint az ágazat versenyképesebbé tételére koncentrálva. A támogatásban részesülő produkciós cégek általában 50 ezer euró körüli összeget kapnak.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint a regionális alapoknak - amelyek egyes európai filmeknél a költségvetés egyharmadát biztosítják - lehetőséget kell adni arra, hogy rugalmas módon, helyi szinten gondolják végig, milyen módon kívánják a filmeket támogatni, és a különböző alapok közötti együttműködést is ösztönözni kell a jövőben.
Keresnyei János, a Dél-Dunántúli Regionális Filmalap vezetője a konferencián arról beszélt, hogy mivel Magyarországon nem létezik a régiórendszer, a filmalapok általában teljesen egyéni kezdeményezésre, de a nyugat-európai országokban működő alapok mintájára jönnek létre. Az általa vezetett, 2008-ban létrejött pécsi alaphoz hasonló működik már Győrben, Debrecenben, Miskolcon, és most terveznek egyet Kecskeméten is. Elmondása szerint munkahelyteremtés szempontjából a jövőt tekintve a világ egyik legdinamikusabban fejlődő iparágáról van szó.
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat
Kupihár Rebeka A heterók istenéhez kötetbemutatójáról