bezár
 

film

2010. 05. 17.
Cannes: Ismét versenyben az afrikaiak
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Tizenhárom év után ismét szerepel afrikai versenyfilm a cannes-i filmfesztiválon: a világ legszegényebb kontinensének filmgyártása is új színekkel tudja gazdagítani a mezőnyt.

prae.hu

A csádi Mahamat-Saleh Haroun A Screaming Man (Sikoltó ember) című drámájával indult a hét végén az Arany Pálmáért folyó küzdelemben. A 49 esztendős rendező korábban Daratt és Bye Bye Africa című filmjeivel gyűjtött be fesztiváldíjakat.

Cannes-i versenyfilmje, amelynek hátterében polgárháború zajlik, egy megalázott szállodai uszodásról szól, akit arra kényszerít az új tulajdonos, hogy fiának adja át a munkát. A produkciót különösen gyönyörű látványvilága miatt dicsérték a kritikusok.

Mint a rendező elmondta, a vég nélkül dúló erőszak a kontinens művészetét és kultúráját is veszélyezteti. "A függetlenséget ötven éve kivívó apák és a következő generáció szakítása erőszakhoz vezetett, ami meggátolja a stabil politikai jövő kibontakozását" - fogalmazott.

Az afrikai kontinenst további két produkció is képviseli a Cote d'Azure-ön. Az Un certain regard elnevezésű programba Oliver Schmitz Life, After All című drámája jutott be. A dél-afrikai rendező 1988-ban és 2000-ben is szerepelt ebben a versenyszekcióban.

A Rendezők kéthete programjába válogatták be Renaud Barret és Florent de La Tullaye kongói dokumentumfilmjét, amely egy csoport középkorú, kerekesszékes utcai zenészt mutat be. A Benda Bilili című produkciót zajos tetszéssel fogadta a cannes-i közönség. A filmesek több évig követték a kinshasai csoport életét, és hatszáz órányi filmanyagból vágták össze munkájukat.

Az afrikai filmek hazájukban is egyre népszerűbbek. Az UNESCO tavalyi tanulmánya szerint az indiai Bollywood után Nigéria stúdióiban, vagy ahogy nevezik, Nollywoodban gyártják évente a legnagyobb mennyiségű filmes produkciót a világon. 2006-ban például 872 film került ki Nollywoodból, míg az Egyesült Államokban "csak" 485 produkció készült.

A filmesek az olcsóbb technika, a digitális kamera elterjedésével magyarázzák az ugrásszerű fejlődést. A nollywoodi "mikrosütős" filmek akár egy hónap alatt elkészülnek. Bár minőségük megkérdőjelezhető, többnyire aktuális társadalmi betegségeket vetnek fel: a korrupcióval, csalással, droggal, emberkereskedelemmel, szerelmi háromszögekkel és boszorkánysággal foglalkoznak - és szinte mindig hepienddel végződnek.

Népszerűségükben nagy szerepet játszik, hogy egy dél-afrikai fizetős tévécsatorna is éjjel-nappal sugározza őket.

A mozijegyeket nem tudja megfizetni egy átlag afrikai, a mozik pedig nem tudnak versenyezni az olcsó kalózkiadványokkal. Az egész kontinensen csupán mintegy ötven mozi maradt talpon - főleg Dél-Afrikában, Kenyában és néhány Nigériában - a nagyvárosok bevásárlóközpontjaiban.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Rich Peppiatt: Kneecap – Ír nemzeti hip-hopot!
A 12. Primanima mint a magány és társadalmi kritika tükre
Till Attila: És mi van Tomival?
Szilágyi Zsófia: Január 2.

Más művészeti ágakról

gyerek

Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat
A 2024-es Aranyvackor pályázat díjátadójáról
Kosztolányi Dezső Őszi reggeli című verséről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés