Ma az egyik leggyakrabban publikált kép - Pécs európai kulturális fővárosi címe miatt - a pécsi Széchenyi tér, a tér közepén álló impozáns mecsettel és minarettel. Ezen kívül Pécs és Essen mellett Isztambul idén szintén kulturális főváros. Az iszlám vallási szimbólumok jelen vannak az életünkben, kultúránk és történelmünk részei. Mégis a bemutatott építészeti tervek heves indulatokat és félelmet váltanak ki, és ráirányítják a figyelmet egy kibeszéletlen, de létező problémára: nemzeti, vallási, identitási kérdéseket vetnek fel.

Az épület tervezője, Koós Miklós a honlapján az épületről, a tervezés folyamatáról részletesen beszámol, továbbá adatokat és információkat is közöl a magyar iszlám közösségről, az új mecset építésének szándékairól. A tervezett épületről látványterveket és alaprajzokat is bemutat. Az engedélyezés és a kivitelezés úgy tűnik egyelőre építészeti kifogások és szakmai szempontok miatt húzódik, ami alkalmat adhat arra, hogy párbeszéd kezdődjön el a társadalmon belül, és ne a félelmek és előítéletek határozzák meg a közbeszédet ebben a témában is.
A Budapestre megálmodott épület helyét, építészeti minőségét bírálat érte szakmai testületektől. A budapesti tervtanács a terveket elutasította, tervpályázat kiírását javasolja. De ez a szakmai része, várható és látható, hogy ennél mélyebb gyökerű dologról van szó, és valójában a magyar társadalom nincs felkészülve arra, hogy Magyarországon iszlám imaépület épüljön.

Az épít házat, aki hisz és bízik a jövőben. Építészeti szempontból a kérdés, hogy az a ház funkcionálisan megfelelő-e, megjelenésében elfogadható-e. Hogy az építészet az építészeten túli kérdésekre milyen választ tud adni, és egyáltalán kell-e neki, az újabb kérdés. Egy lehetséges válasz a bemutatott terv.