A Niksicben született 52 éves fotográfus szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a kis balkáni országot alkotó hegyek, kövek és vizek szerelmese, több mint 30 éve fotózik és gépével bejárta az egész országot, eljutott a legeldugottabb helyekre is, évtizedek alatt készült anyagából ad válogatást kiállításán a budapesti közönségnek.


Vujanovic, aki a Montenegrói Hivatásos Fotósok Szövetségének elnöke, úgy tartja, hogy nemcsak fotókat állított ki, hanem egyben bemutatja az ország már felfedezett és még arra váró természeti szépségeit is.

A Tara például nagy zuhatagaival a vadvízi evezés, a rafting szerelmeseinek kedvelt folyója. A Piva folyó 900 méter mély kanyonban kanyarog, s a Tarával összefolyva születik meg a Drina, amely jól ismert a Nobel-díjas szerb író, Ivo Andric Híd a Drinán című regényéből is. A hidak nagy szerepet játszanak az ott élő emberek életében, mert a folyók szabdalta, gyéren lakott vidéken a fapallós híd az összekötő kapocs a két part és a túlparton élő emberek között.

Ember alig járta fennsíkok sátortetős faházakkal, legelő birka-nyájjal, havas hegycsúcsok, pisztrángos patakok és tavak, amelyekből 15 található az ország nemzeti parkjaiban, mind a művész lencséje elé került.

Ahogy az MTI-nek elmondta, főként Montenegró észak-keleti részein fotózott, de néhány olyan képet is válogatott, amelyet a magyar turisták is jól ismerhetnek, mint a Kotori-öböl, egyik zugában Perast városával, Budva vagy Sveti Stefan látképe, és kiállított néhány jellegzetes portrét is, mint a halász, a hegyi pásztor vagy Danica, az idős, barázdált arcú, fekete kendős asszony, aki egyedül él a fennsíkon állataival.

Veljko Vujanovic a fotózáson kívül 7-8 természeti filmet készített, egyet közülük az újságírók is láthattak a tájékoztatón, és víz alatti operatőrként közreműködött a nemzeti televízióval közösen a montenegrói tengerpart vizeinek feltárására indított kutatásokban.

Montenegró, a kövek bölcsője című kiállítás július 29-ig tart nyitva a természettudományi múzeumban, Budapesten.