art&design
2010. 05. 08.
Elveszett Raffaello-festményt találtak Modenában
Raffaello talán utolsóként festett alkotása került elő a modenai Este-képtár raktárából. Értékét 30 millió euróra becslik.
"Felfigyeltem erre a 30 x 40 centiméteres festményre. Miért helyezték díszes, aranyozott képkeretbe? Aki ezt a keretet választotta, ismerte az alkotás értékét!" - számolt be felfedezése körülményeiről a közép-olasz Reggio Emilia tartomány műemlékvédelmi főfelügyelője, Mario Scalini, aki a modenai Este-képtár raktárában Raffaello-festményt talált. 27 ezer alkotás között akadt meg a szeme az urbinói mester festette gyönyörű Szűz Mária-arcon. Scalini szerint Raffaello legutolsó, befejezetlen művéről van szó.
A Madonnának csak az arca készült el, mivel néhány nappal a mű elkezdése után, 1520 nagypéntekén, Raffaello elhunyt.
A Szűz Máriát Canossa hercege rendelte meg, és a képet Raffaello műhelyének legtehetségesebb tanítványa, Giulio Romano fejezte be. A kész alkotás ma a madridi Pradóban látható Modenai gyöngyszem címmel.
A Raffaello festette eredeti az 1500-as évek közepén került Modenába, Luigi d'Este bíboros gyűjteményébe. Az Este-képtár 1663-ban készített nyilvántartásában az akkori udvari festő feljegyzett egy Raffaello festette női arcot, de erre később semmilyen más utalás nem történt. A raktár mélyén eltűnt.
Scalini nem csak szemére bízta annak a megállapítását, valóban Raffaello-képről van-e szó. A festmény származását a pisai Art-Test laboratóriumban a legkorszerűbb eszközökkel vizsgálták meg, többek között ultraibolya sugarakkal világították át. A reneszánsz festmény harmadik évezredbeli röntgenjét végző Anna Pelagotti elmondta: a festmény két kéz munkája. Giulio Romanóé, aki hozzányúlt a képhez. A legelső réteg azonban Raffaellóé, aki a Szűz Mária-fejet eredetileg egy háromszögben helyezte el.
A laboratóriumi vizsgálatok után Scalini kétséget kizárva állítja, hogy Raffaello-festmény került elő. A képet még a restaurálási laboratóriumban vizsgálják, innen a modenai Este-képtárba viszik vissza - a raktárnál méltóbb helyre. Az eredményeket Scalini május 27-én összegzi. A kép értékét legalább 30 millió euróra becsüli.
"Nemrég egy hasonló Raffaello-rajzot 29 millióért árvereztek el, és ez többet ér" - mondta Scalini, hozzátéve, hogy a képen végzett tudományos munkát Emilia Romagna egyik pénzintézete finanszírozta, mivel az Este-képtár három éve nem kap támogatást.
A Madonnának csak az arca készült el, mivel néhány nappal a mű elkezdése után, 1520 nagypéntekén, Raffaello elhunyt.
A Szűz Máriát Canossa hercege rendelte meg, és a képet Raffaello műhelyének legtehetségesebb tanítványa, Giulio Romano fejezte be. A kész alkotás ma a madridi Pradóban látható Modenai gyöngyszem címmel.
A Raffaello festette eredeti az 1500-as évek közepén került Modenába, Luigi d'Este bíboros gyűjteményébe. Az Este-képtár 1663-ban készített nyilvántartásában az akkori udvari festő feljegyzett egy Raffaello festette női arcot, de erre később semmilyen más utalás nem történt. A raktár mélyén eltűnt.
Scalini nem csak szemére bízta annak a megállapítását, valóban Raffaello-képről van-e szó. A festmény származását a pisai Art-Test laboratóriumban a legkorszerűbb eszközökkel vizsgálták meg, többek között ultraibolya sugarakkal világították át. A reneszánsz festmény harmadik évezredbeli röntgenjét végző Anna Pelagotti elmondta: a festmény két kéz munkája. Giulio Romanóé, aki hozzányúlt a képhez. A legelső réteg azonban Raffaellóé, aki a Szűz Mária-fejet eredetileg egy háromszögben helyezte el.
A laboratóriumi vizsgálatok után Scalini kétséget kizárva állítja, hogy Raffaello-festmény került elő. A képet még a restaurálási laboratóriumban vizsgálják, innen a modenai Este-képtárba viszik vissza - a raktárnál méltóbb helyre. Az eredményeket Scalini május 27-én összegzi. A kép értékét legalább 30 millió euróra becsüli.
"Nemrég egy hasonló Raffaello-rajzot 29 millióért árvereztek el, és ez többet ér" - mondta Scalini, hozzátéve, hogy a képen végzett tudományos munkát Emilia Romagna egyik pénzintézete finanszírozta, mivel az Este-képtár három éve nem kap támogatást.
További írások a rovatból
Hajdu Levente megnyitószövege a Kaján szisztémák című kiállításhoz
Vetlényi Zsolt FOLYÓÍRÁS című kiállításának kritikai szemléje
Az acb Galéria Redők című tárlatáról
Más művészeti ágakról
Katarina Stanković Neptun vihara és Ida Marie Gedbjerg Az elveszett Mozi könyv című alkotása a 21. Verzió Filmfesztiválon