art&design
2010. 05. 06.
Emlékkonferencia és kiállítás a 250 éves Magyar Testőrségről
Kétszázötven év telt el azóta, hogy 1760-ban Mária Terézia megalapította a Magyar Nemesi Testőrséget - a Magyar Nemzeti Múzeumban emlékkonferenciát és kiállítást rendeztek a magyar testőrség azóta is folytonos hagyományáról.
Csorba László, a múzeum főigazgatója megnyitó beszédében a Bécsben szolgáló magyar testőrök kulturális missziójáról beszélt: mint mondta, ezek a kiművelt katonatisztek szolgálati idejük lejártával jellemzően hazatértek Magyarországra, és az itteni közösségek javára fordították az Európa, sőt a világ egyik legfontosabb udvarában elsajátított tudást. Közéjük tartozott többek között Bessenyei György és Kisfaludy Sándor is.
Holló József nyugalmazott altábornagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója A testőrség mint a katonai szolgálat elitje címmel tartott előadást, melyben kiemelte: a testőrség nem munka, hanem egész embert kívánó hivatás volt, nemcsak a nap 24 órájában, de az év 365 napjában.
A 18-19. századi testőröknek szakmai alkalmasságuk mellett külsőleg és viselkedésükben is a legmagasabb elvárásoknak kellett megfelelniük - idézte fel Holló József .
"Általános elvárás volt a makulátlan egészség és testi épség, a legalább 180 centiméteres testmagasság. Dohányozni is tilos volt, hogy az egyenruha illata kellemes maradjon. A testőröknek mindig feddhetetlenül kellett viselkedniük és szavaikat is gondosan meg kellett válogatniuk: a káromkodást például súlyos pénzbüntetéssel sújtották. A regula szerint tilos volt +ledér nők társaságát keresniük vagy ilyen nőket kvártélyukon fogadniuk+. Az persze más kérdés volt, ha az udvarnál egy magas rangú nő szemet vetett egyikükre" - ecsetelte Holló József.
A Hadtörténeti Múzeum főigazgatója arra is kitért, hogy a testőröknek szolgálatuk alatt folyamatos továbbképzéseken kellett részt venniük, ahol nemcsak katonai témákban pallérozódtak, hanem általános műveltségüket és nyelvismeretüket is fejlesztették vagy épp táncórákat vettek.
A Magyar Nemzeti Múzeumban látogatható kiállítás áttekinti a magyar testőrség szerteágazó történetét az 1760-as kezdettől egészen napjainkig, a rendszerváltáskor alakult Köztársasági Őrezredig, melynek tevékenysége kiterjed a fontos épületek és a közjogi méltóságok védelmére, valamint díszőrségi feladatok ellátására és a Szent Korona őrzésére is.
Holló József nyugalmazott altábornagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója A testőrség mint a katonai szolgálat elitje címmel tartott előadást, melyben kiemelte: a testőrség nem munka, hanem egész embert kívánó hivatás volt, nemcsak a nap 24 órájában, de az év 365 napjában.
A 18-19. századi testőröknek szakmai alkalmasságuk mellett külsőleg és viselkedésükben is a legmagasabb elvárásoknak kellett megfelelniük - idézte fel Holló József .
"Általános elvárás volt a makulátlan egészség és testi épség, a legalább 180 centiméteres testmagasság. Dohányozni is tilos volt, hogy az egyenruha illata kellemes maradjon. A testőröknek mindig feddhetetlenül kellett viselkedniük és szavaikat is gondosan meg kellett válogatniuk: a káromkodást például súlyos pénzbüntetéssel sújtották. A regula szerint tilos volt +ledér nők társaságát keresniük vagy ilyen nőket kvártélyukon fogadniuk+. Az persze más kérdés volt, ha az udvarnál egy magas rangú nő szemet vetett egyikükre" - ecsetelte Holló József.
A Hadtörténeti Múzeum főigazgatója arra is kitért, hogy a testőröknek szolgálatuk alatt folyamatos továbbképzéseken kellett részt venniük, ahol nemcsak katonai témákban pallérozódtak, hanem általános műveltségüket és nyelvismeretüket is fejlesztették vagy épp táncórákat vettek.
A Magyar Nemzeti Múzeumban látogatható kiállítás áttekinti a magyar testőrség szerteágazó történetét az 1760-as kezdettől egészen napjainkig, a rendszerváltáskor alakult Köztársasági Őrezredig, melynek tevékenysége kiterjed a fontos épületek és a közjogi méltóságok védelmére, valamint díszőrségi feladatok ellátására és a Szent Korona őrzésére is.
További írások a rovatból
Az acb Galéria Redők című tárlatáról
Más művészeti ágakról
Matthäus Wörle Ahol régen aludtunk és Miklós Ádám Mélypont érzés című dokumentumfimje a 21. Verzió Filmfesztiválon