bezár
 

film

2010. 04. 26.
Film az al-Kaida hátteréről
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az al-Kaida terrorszervezet történelmi múltját és társadalmi hátterét kutató filmmel szerepelt a hét végén a New York-i Tribeca filmfesztiválon Alex Gibney Oscar-díjas dokumentumfilmes.

prae.hu

A My Trip to Al-Qaeda című produkciót vasárnap tűzte műsorára a fesztivál. A dokumentumfilmes Lawrence Wright amerikai újságírót kísérte el felfedezőútjára, amelynek során az al-Kaida terrorszervezetet és vezetőjét, Oszama bin Ladent akarta történelmi kontextusba állítani.

"Ismerjük az al-Kaidát, ismerjük a terrort, a fenyegetést, a miértre és a hogyanra azonban valójában nem tudjuk a választ. Lawrence Wright személyes utazása viszont érthetővé teszi a maga erősen visszafogott, de magával ragadó módján" - mondta el Gibney.

A produkció egyfelől Wright 2007-es monodrámáján alapul, amely a 2001. szeptember 11-i terrortámadásról írt Pulitzer-díjas könyvéből született, másfelől olyan interjúkat tartalmaz, amelyeket Wright forrásaival készített a rendező.

A Kairóban induló filmben Wright először azt azt fejtegeti, mi vezette a radikalizálódáshoz Ajmán az-Zavahirit, az egyiptomi orvost, az al-Kaida egyik megszervezőjét. Az újságíró szerint az-Zavahiri 1984-ben bosszúra szomjazva került ki egy kairói börtönből, ahol három évig kínozták elektromos árammal és kutyákkal.

A film ezután arról mesél, hogyan lett Oszama bin Laden apjából, a félszemű, tanulatlan jemeni munkásból Szaúd-Arábia legnagyobb vállalkozója. Mint Wright rámutatott: a fiatal bin Laden csalódott Szaúd-Arábiában, a kiábrándulás kulcsmozzanata pedig az volt, amikor az Öböl-háború idején Szaúd-Arábia az Egyesült Államok felé fordult. Az al-Kaida ezek után legsürgősebb feladatának az amerikai haderők Közel-Keletről való kiszorítását tekintette.

Bin Ladent egy történelmi esemény fűtötte - világított rá az újságíró -, 1683. szeptember 11-én, Bécs ostromával megpecsételődött az oszmán birodalom sorsa, és a keresztény Nyugat lassacskán visszahódította területeit, véget vetve a török hódoltságnak.
"Érdekes megfigyelni, hogyan változtatta magát Oszama bin Laden olyan hőssé, aki a Közel-Keletet győzelemre vezeti a nyugati világ fölött" - mondta Gibney.
A szeptember 11-i terrortámadás géprablói zömmel rossz társadalmi háttérrel rendelkeztek, köztük Hani Handzsur is. Handzsur fivére elmesélte Wrightnak, hogy testvére azt követően csatlakozott a terroristákhoz, miután képtelen volt elhelyezkedni pilótaként Szaúd-Arábiában, és depressziós lett. Hani Handzsur annak a gépnek az elrablói között volt, amely a Pentagonba csapódott.

"A saját kultúrájuk semmiféle utat nem ajánlott nekik arra, hogy hatalmat szerezzenek a világban, az al-Kaida viszont a dicsőséget kínálta" - magyarázta Wright.

Az újságíró ugyanakkor az Egyesült Államok felelősségét is felvetette, kritizálta a szeptember 11-re adott katonai válaszreakciót, és elítélte a Bush kormányzat kínzásokkal és törvénytelen lehallgatásokkal kapcsolatos botrányait.

"A liberális demokratikus társadalmak által elkövetett kínzások csak a Nyugat képmutatását bizonyítják a dzsihád előtt, ráadásul erős toborzóeszközt adnak a terroristák kezébe" - mondta Gibney, aki Oscar-díjat nyert Taxi to the Dark Side című dokumentumfilmjében a terrorizmus gyanújával fogvatartottak kínzását tárta fel.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Michael Sarnoski: Hang nélkül – Első nap
Sírtunk Cannes-ban az Un Certain Regard izlandi nyitófilmjén
Luke Korem és Simon Verhoeven Milli Vanilli – Az évszázad botránya című filmjeiről
A 14. Frankofón Filmnapokról

Más művészeti ágakról

színház

A MáSzínház KÖT-EL-ÉK – „Okos lány, túlteszi magát rajta!” előadásáról
Bemutatták Sárkány Tímea első, Boszorkányok nyara című verseskötetét
irodalom

Hajdu Levente volt a Kötetlenül sorozat vendége


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés