Markovich Réka beszámolt arról, hogy a reklámszakma az idén a tavalyihoz hasonló nehéz évre számít, amikor a magyar reklámpiac hirdetőinek nettó reklámköltése 19,2 százalékkal 162 milliárd forintra csökkent, az MRSZ adatai alapján.

Elmondása szerint a vállalatok szinte minden ágazatban erősen megvágták marketing költségvetésüket, holott a közgazdasági tankönyvek szerint sem ez a helyes eljárás válság idején. Jelezte, ez lesz az idei Reklámhét fő üzenete is, amely hangsúlyt kap a programokban.

A krízis hatására a rendezvény időpontja is változott: a Reklámhetet 2005 óta az Országos Reklámkonferenciával egy időben, ősszel tartották a korábbi években, ám a 2009-es rendezvényt az idei év tavaszára halasztották el. A főtitkár szerint erre a reklámszakma túlterheltsége és a szponzoráció nehézségei miatt volt szükség.

Markovich Réka szólt arról, hogy az európai uniós irányelvekkel összhangban az idén várhatóan elfogadásra kerülő médiatörvény által megerősödhet egy új üzletág, a termékelhelyezés (product placement), amelyet az 1996-ban elfogadott törvény még nem engedélyezett.
Az MRSZ jelenleg túlszabályozást lát a reklámpiacon, illetve úgy véli, az előírások helyenként nem teljesen életszerűek. Markovich Réka rámutatott, hogy válság kezdete óta a szabályozás miatt a pénzügyi szolgáltatók hirdetései kiszorultak a rádiókból, és a direkt marketing szegmens megsínylette az adatvédelmi korlátozásokat.

A kelleténél nagyobb szigort lát a szövetség az alkohol-, az élelmiszer- és a dohánytermékek reklámjainak szabályozásában. Az utóbbiak törvényi előírásai ugyanolyan szigorúak, mint a lőfegyver reklámokra vonatkozó passzusok - jegyezte meg a főtitkár. Szerinte ez egyebek között azért probléma, mert a dohánygyártók így a csökkentett nikotintartalmú termékeikre sem tudják kellően felhívni a figyelmet.
Az MRSZ esélyt lát arra, hogy az új kormány enyhíti majd a reklámszabályozást, ugyanakkor érezhető fellendülést ezektől a változásoktól nem, csak az új kabinet gazdaságélénkítő, fogyasztásösztönző lépéseitől remél.

Szabó Erik, a Magyar Reklámszövetség alelnöke az MTI-nek elmondta, tavaly a legtöbb médiatípusban csökkentek a reklámköltések, kivételt csak a mozik, illetve az internetes felületek jelentették.

Az online hirdetések a magyarországi reklámtortából 2009-ben 23,3 milliárd forinttal, 14,4 százalékkal részesedtek, míg 2008- ban még 21,8 milliárd forinttal, 10,8 százalékkal.

Az online hirdetések tavalyi 6,9 százalékos bővülése kapcsán az alelnök hozzáfűzte: a növekedés nem új piacok meghódításából fakad, hanem abból, hogy a hirdetők elfordulnak hagyományos médiatípusoktól. A válság ugyanakkor az online piacot sem hagyta érintetlenül, hiszen 2008-ban még 42 százalékkal bővültek az internetes reklámköltések - tette hozzá.

A szakember szerint az online piacon is átrendeződés folyik, míg a display jellegű reklámok visszaszorulnak, növekszik a keresőmarketing jelentősége. Míg 2008-ban az online reklámköltéseken belül 63 százalékos volt a display és 17 százalékos a keresőmarketing aránya, addig tavaly az előbbi 59, míg az utóbbi 22 százalékot tett ki az internetes reklámokra fordított kiadások között.