Az ábrázolásmódból ítélve a műalkotások a Kr.u. I-II. századból származnak, és a feltételezések szerint a korai császárkor uralkodóit megörökítő sorozat részeként készültek egy helyi templom számára - olvasható a http://macedoniaonline.eu című angol nyelvű macedón hírportálon.

Stobi (Stoboi) a Paeonia nevű macedóniai vidék legjelentékenyebb városa volt az Erigon folyó (ma Crna folyó) mellett. A város a Dunát az Égei-tengerrel összekötő főút, a Via Egnatia mentén feküdt, így mind kereskedelmi, mind katonai szempontból stratégiai fontosságú település volt. A várost elsőként Livius római történetíró említi Kr.e. 197-ben.

Augustus uralkodása alatt (Kr.e. 31 és Kr.u. 14 között) egyaránt nőtt Stobi kiterjedése és lakossága. Kr.u. 69-ben római municipium lett, amiről a Municipium Stobensium feliratos pénzérmék tanúskodnak.

A későbbiekben a település a Macedonia Salutaris provincia fővárosává vált, ahol Theodosius római császár Kr.u. 388-ban időzött.

Kr.u. 479-ben Thedorik keleti gót király seregei kifosztották a várost, amelyet aztán újjáépítettek. 518-ban nagy erejű földrengés rombolta le. A település infrastruktúráját és gazdaságát a balkáni avar-szláv inváziók semmisítették meg véglegesen a VI. században.