Az elképesztő jelenetet Emma Löwenstramm, Hitler zsidó származású művészeti tanára örökítette meg. A sakkpartira egy prominens bécsi zsidó család otthonában került sor 1909-ben, amikor a jövendőbeli Führer festőként próbált megélni Bécsben, Lenin pedig száműzetésbe kényszerült. A vázlat hátoldalán mind a két jövendőbeli véreskezű diktátor aláírása szerepel - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában (http://www.telegraph.co.uk).

A ház a feltörekvő politikusok jól ismert találkozóhelye volt. A család később, a második világháború előtt elmenekült Bécsből, javaik jórészét, köztük a vázlatot és az ominózus sakk-készletet házvezetőnőjüknek ajándékozták. A vázlatot most a házvezetőnő ükunokája bocsátotta árverésre Ludlow-ban.

Kalapács alá került a sakk-készlet is, amelynek nyolcvanezer fontban (24 millió forintban) szabták meg a kikiáltási árát. Ugyancsak elárverezték Hitler 16 festményét és 16 vázlatát: ezek egyike egy asszonyt ábrázol, akiről azt feltételezik, hogy a diktátor anyja lehet.

Az összes "műért" 100 ezer fontot (30,1 millió forintot) reméltek.
Az inkognitóját megőrizni kívánó eladó közölte, hogy biztos az árverésre bocsátott tárgyak eredetiségében. A tulajdonos apja ugyanis rengeteg pénzt és időt áldozott ennek bizonyítására, szakemberek egész sorával vizsgáltatva meg a tárgyakat, a papírt és az aláírásokat.

A vázlaton az ablaknál ülő Hitler fehér bábúkkal játszik, Lenin pedig félig homályba vész. 1909-ben, amikor a rajz készült, Hitler húszéves volt, a száműzetésben tartózkodó Lenin pedig csaknem kétszer annyi.
A vázlat óhatatlanul felveti a kérdést, miről is beszélgethetett ez a két személy, hiszen ebben az időben Lenin már befolyásos orosz politikus volt.
Az árverező, Richard Westwood-Brookes a szakértői véleményekre hivatkozva elmondta, hogy 80 százalékos biztonsággal mondható ki a vázlat hátoldalán szereplő aláírások valódisága.

Helen Rappaport történész, a Konspirátor: Lenin száműzetésben (Conspirator: Lenin in Exile) című könyv szerzője ugyanakkor a fantázia szüleményének tartja a rajzot. Mint kifejtette, 1909-ben Lenin Franciaországban tartózkodott, és nincs arra bizonyíték, hogy Bécsbe is ellátogatott volna.

"Lenin októberben Liege-ben volt, novemberben pedig Brüsszelbe utazott, Bécsben 1909 előtt vagy után fordulhatott meg. Szerette a várost, járt is ott, mivel vonaton körbeutazta Európát, ám nem tartózkodhatott elég ideig a császárvárosban, hogy találkozhasson a fiatal Hitlerrel" - vélekedett Rappaport.

Az árverés lefolyása még nem ismert.